Háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, az 1848/49-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett állami díszünnepségen a Múzeumkertben.
A kormányfő ünnepi beszédében azt mondta: Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell. Orbán Viktor kijelentette, Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból. A kormányfő kiemelte: mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek százai, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra.
Brüsszel be akar préselni bennünket egy háborúba, de Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad – jelentette ki kiemelve, Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze, ami a magyar szellem számára kárhozatos”, ami „idegen a magyar élettől. Úgy fogalmazott: be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem. Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy, és olyan világos, mint a Nap, mert Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad – mondta Orbán Viktor.
Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt – közölte. A kormányfő felidézte: Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire.
Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is – fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát. Emlékeztetett azonban arra is, hogy a kiegyezéssel megmutattuk: ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár. Értékelése szerint egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük, most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban – közölte.
Hozzászólások