Kedd reggeltől, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után minden meg fog változni, más nap kel fel a nyugati világ felett; véget ér egy keserű, nehéz, fájdalmas, kudarcokkal tarkított négy év: a demokrata kormányzás – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor elmondta azt is, 2025 a középosztály megerősödésének éve lesz.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a demokrata elnökség eleje is rosszul indult, „végül is csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól”. Ha 2020-ban nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök, és akkor nincs ukrán-orosz háború – mondta.
Hozzátette, a demokrata kormányzás mindig más, mint a republikánus, mert a republikánusok nemzeti alapon állnak, a demokraták viszont globalisták, és a világot behálózó szervezeteken keresztül – mint a Soros-hálózat – érvényesítik az érdekeiket. Ezek a hálózatok nem közvetlen kormányzati szervek, de kötődnek az amerikai kormányzathoz – jegyezte meg.
Orbán Viktor rámutatott: a demokratáknak alapvető gazdasági érdekeik vannak, a politikát a gazdasági érdekeik alá rendelik, továbbá erős világjobbító szándékaik is vannak. Ilyenkor a világot elönti a migráció és a migrációs káosz, elszabadul a genderőrület, ekkor jobb, ha a hagyományos családok visszahúzódnak, mert „pride lesz, szivárványos lobogó, meg transzgender, meg nemváltó műtétek, meg akkor már nem férfiakból és nőkből áll a világ, hanem nem tudjuk hány fajta lényből” – fogalmazott, hozzátéve, a demokraták azzal sem haboznak, hogy háborúval szerezzenek érvényt a céljaiknak, mint ahogy tették ezt az orosz-ukrán háborúban is.
A miniszterelnök azt mondta, kódolható volt, hogy a demokrata adminisztráció ideje alatt az amerikai-magyar kapcsolatok mélypontra jutnak, az amerikaiak a kettős adóztatást kizáró egyezményt nem is újították meg, a magyarok beutazását Amerikába megnehezítették, és „ahol tudtak, ártottak nekünk.”
Értékelése szerint ennek csak „az utolsó kicsi története az”, hogy a magyar kormány egyik miniszterét, Rogán Antalt szankciós listára tették. Hangsúlyozta: ez soha nem látott mértékben erősítette meg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pozícióját a magyar politikában és a magyar kormányban, mert ebből csak annyit tud kiolvasni, hogy ha Rogán Antalt, a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős minisztert, a magyar nemzeti szuverenitás első számú őrét egy nagyhatalom bünteti, az azt jelenti, hogy jól végzi a munkáját.
David Pressmanre, az Egyesült Államok eddigi magyarországi nagykövetére utalva úgy értékelt: a demokrata adminisztráció egy „verőlegényt” küldött ide, akinek az lett volna a dolga, hogy Magyarországot is beleverje vagy belepréselje abba a globalista, liberális, demokrata kánonba, amely migrációpárti, genderpárti és készen áll arra is, hogy háborúval „terjessze az igét” és a nyugati értékeket a világban.
Szerinte abból lettek a bajok, hogy Magyarország nem ilyen ország, nem akar migránsokat, hanem van egy 1100 éves Kárpát-medencei története, saját útja és küldetése, amibe „nem fér bele”, hogy „idejön egy verőlegény Amerikából”, és azt mondja, hogy „holnaptól ez a föld már nem a tiétek”, hanem majd idejönnek a világ másik feléből emberek, és „majd jól ellakják” tőletek azt, amiért 1100 éven keresztül dolgoztatok.
Értékelése szerint emiatt eleve kudarcra volt ítélve az amerikai nagykövet munkája, nem véletlen, hogy négy év alatt – meglehetősen példátlan módon – egyszer sem volt hajlandó találkozni a nagykövettel.
„Már az ideküldésekor nyilvánvaló volt, hogy milyen feladattal küldték, és ahhoz én nem kívántam asszisztálni” – jegyezte meg Orbán Viktor.
Arra is kitért: a magyarok családbarátok, nem tudják elfogadni, hogy a hagyományos családmodellt lenézik, gúnyolják és „helyette mindenfajta marhaságokat ajánlgatnak”, a háború pedig eleve szemben áll Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel.
Hozzátette, Donald Trumppal van egy megállapodása arról, hogy fantasztikus, nagy ívű aranykorszak következik majd az amerikai-magyar kapcsolatokban, ami a mindennapokban, a „zsebekben és a családok költségvetésében” is érezhető lesz.
Szerinte annak az előfeltétele, hogy a magyar gazdaság „már most januárban egy repülőrajtot tudott venni, és nekilendült”, az volt, hogy Donald Trump megnyerje az amerikai választásokat, a horizontra hozza a békét, és három év háborús rombolása után az építkezés korszaka jöjjön el.
Amerikát felszabadította Donald Trump, Soros György ott elvesztette a csatát, a csapatai most visszahúzódtak Brüsszelbe. Nekünk, európaiaknak egyetlen célunk lehet: ki kell őket szorítani Brüsszelből – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: ha ezt nem tesszük meg, akkor Brüsszel lesz az új Washington, az amerikai demokraták politikáját fogják Brüsszelben folytatni, és ez ellentétes az európai és a magyar emberek érdekével is. Ezért a 2025-ös év legfontosabb külpolitikai célja a Soros-birodalmat kiszorítani Európából – emelte ki.
Közölte: Magyarország – amely mindig is nyíltan vállalta ezt a konfliktust – lesz valószínűleg az első ország, amelyik kiszorítja a Soros-birodalmat.
„Eljött az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és a magyar szuverenitást veszélyeztető külföldi hálózatokat fölszámoljuk és hazaküldjük”
– fogalmazott, jelezve, azt reméli, hogy ezzel Magyarország nem lesz egyedül.
Azt mondta, várakozásai szerint ez komoly vitákat eredményez Brüsszellel, amelyeket le kell folytatni, ki kell mutatni, hogy a Soros-féle hálózat európai jelenléte ellentétes az európai emberek érdekével.
A kormányfő a legfontosabb célnak azt nevezte, hogy el kell tőlük venni a pénzt, pontosabban nem kell nekik odaadni. „A Soros-hálózatot tekintélyes részben ma a brüsszeli költségvetésből finanszírozzák. Ezt mi nem tűrhetjük, ez a mi pénzünk is” – jelentette ki.
Orbán Viktor a legnagyobb korrupciós botránynak azt nevezte, hogy „Brüsszel Soros György zsebében van”. „Nyilvánvalóan meg vannak vásárolva a képviselők, brüsszeli bürokraták, komoly döntéshozók” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: Brüsszelben rendszeresen fogadják a Soros-hálózat képviselőit, ők be vannak oda épülve.
Elmondása szerint a Soros-hálózat kiszorításában Magyarországnak példát kell mutatnia, a tavasz erről fog szólni.
Magyarország december 31-én véget ért uniós elnökségéről szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy annak sikerét még a politikai ellenfelek is elismerték Brüsszelben.
Felidézte: amikor a magyar elnökség elkezdődött, akkor a Vatikánon kívül csak Magyarország beszélt a békéről, ma pedig mindenki a békéről beszél. Tehát sikerült a béke ügyét az asztalra tenni, és ott is tartani – értékelt.
Hozzátette azonban: az a békemisszió, amelyet Magyarország vállalt, nem állt arányban a nemzetközi súlyával, keresztény országként, erkölcsi kötelességből mégis megtette.
Eljött az ideje, hogy Donald Trump hivatalba lépésekor átvegye a stafétát, és az Egyesült Államok méretéhez inkább passzoló, nehéz küldetést most már ő vigye tovább – jegyezte meg.
A második fontos eredményként arról szólt, hogy Bulgária, Románia és az EU közötti schengeni határokat sikerült eltörölni. Ez komoly munka volt, saját maga, de Bóka János és Pintér Sándor miniszterek is sokat dolgoztak ezen – idézte fel a Orbán Viktor.
Kiemelte azt is, hogy a magyar elnökség alatt megkezdődtek Albániával az uniós csatlakozási tárgyalások, a Nyugat-Balkán ügyét pedig a „mindent háttérbe szorító ukrán ügy” mellé sikerült visszaemelni az európai politikába.
A gazdaságban pedig a versenyképesség ügyéről sikerült fontos megállapodásokat tető alá hozni, Magyarország tehát a méretéhez, a súlyához képest felülteljesített az európai elnökség időszakában – összegzett.
Figyelmeztetett: új időszak kezdődik, ezért a legfontosabb, hogy Brüsszel alkalmazkodjon a megváltozott helyzethez, elsősorban a háború és a béke, illetve a szankciók ügyében.
„Ideje, hogy a szankciókat kidobjuk az ablakon, és egy szankciómentes kapcsolatrendszert alakítsunk ki az oroszokkal”
– jelezte, hozzáfűzve azonban, Brüsszelből egyelőre nem érkeznek biztató jelek, ehhez még kell egy-két hónap.
Orbán Viktor azt mondta, Ukrajna uniós kapcsolódásában egyelőre sokkal több veszélyt lát, mint lehetőséget a magyarok szempontjából.
Arról beszélt: a szomszédos országban dúló háború vége és a szankciós politika lezárása után „el lehet kezdeni foglalkozni Ukrajnával”, amely az európai gazdaság számára „nagyon komoly kihívás, sőt fenyegetés”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ha úgy kapcsolódik a szomszédos állam az unióhoz, ahogy azt ma Brüsszelben akarják, a magyar, a lengyel és akár a francia gazdák is „bezárhatják a boltot”, kellően szigorú szabályozásra van szükség e téren.
A miniszterelnök hozzátette: Ukrajna nem tud megállni a saját lábán, nyugati pénzek nélkül „ez az ország ma nincs”, az európaiba illeszthető gazdasági tevékenysége nem létezik, „romok vannak”, míg az agráriumban, ahol termelés van, Ukrajna kifejezetten nem illeszkedik az európai gazdasághoz, hanem összeütközik vele.
Miközben a magyar gazdaságról beszélünk, a fél szemünket mindig Ukrajnán, illetve Brüsszelen kell tartani – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az idei a középosztály megerősödésének éve lesz.
Érzékelhető előrelépést várok a társadalom minden rétegében 2025-ben – fogalmazott. Hozzátette, hogy akik a középosztály szintje alatt vannak, azokat be kell segíteni ebbe az életformába. A koronavírus-járvány előtt Magyarországon „ez volt a meghatározó társadalmi folyamat”
– jegyezte meg.
A kormányfő a legfőbb célként azt jelölte meg, hogy mindenkinek legyen munkája, Azt mondta, ez idén megvalósítható. A 20-65 éves korosztályban mért foglalkoztatási arány 81 százalék, amivel európai ötödik-hatodik helyen állunk – jelezte.
Második célnak azt nevezte meg, hogy a fizetéséből mindenki fenn tudja tartani a családját – ez könnyebbé válik a béremelésekkel -, harmadiknak pedig azt, hogy mindenki úgy érezze, tud előrelépni.
Hangsúlyozta, ugyan „óvatos duhaj”, ennek ellenére fantasztikus évet vár 2025-re. A tavalyi esztendő a 2023-ban a háború okozta veszteségek, így az energiasokk kompenzálásával telt, de mivel ezt megtettük, jó a startpozíciónk idénre – mondta.
A miniszterelnök arra is kitért: a hazai megtakarítási ráta 24 százalékon van, szemben az uniós 14 százalékkal, ami azt jelenti, hogy „van egy olyan pénzügyi családi tartalékrendszer, amit mozgásba lehet hozni 2025-ben”.
Hozzátette: a hazai gazdaságpolitika sikerére a legnagyobb veszélyt a magas energiaárak jelentik, ezért azt kell megakadályozni, hogy Brüsszel az árcsökkenéssel ellentétes szankciós politikát folytasson.
Felidézte: 2030-32 között készül el Paks II., addig „ki vagyunk szolgáltatva energiaoldalon”, vagyis „az energiaárak nagyívű emelkedése a mi gazdasági terveinket megakaszthatja”.
A Török Áramlatot meg kell védeni, annak működnie kell, egyébként a gazdasági teveinket nem tudjuk valóra váltani – fogalmazott Orbán Viktor, a magyar gazdaság ütőereként említve a földgázvezetéket.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Hozzászólások