Az aláírt hároméves bérmegállapodás olyan mérföldkő, amelyre méltán lehetünk büszkék – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) küldött levelében, amelyet Cser Ágnes, az NGTT soros elnöke olvasott fel a tanács ülésének kezdetén pénteken Budapesten.
A kormányfő üzenetében úgy fogalmazott: a megállapodás a számok mellett arról is szól, hogy „mi magyarok képesek vagyunk összefogni és közösen tenni hazánk jövőjéért”.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a munka itt nem áll meg: a kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését, a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítését és a családok anyagi helyzetének javítását 2025-től további eszközökkel támogatja.
A miniszterelnök üzenetében megköszönte az NGTT egyházi, civil, művészeti, munkaadói, munkavállalói és a tudományos oldala képviselőinek értékes javaslatait és arra kérte az érintetteket, hogy a következő évben is legyenek konstruktív partnereik.
Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a munkavédelemről szóló előadásában kiemelte, a gazdaság alapja az egészséges munkavállaló.
Hozzátette, hogy az Európai Unió munkavédelmi stratégiájához igazodva készítették el a 2016-2022, illetve a 2024-2027-es időszakokra koncentráló kormányhatározatokat, amelyek lefedik a munkavédelem teljes területét.
Zöld-Nagy Viktória közölte, uniós és nemzeti szinten is három kihívást azonosítottak a munkavédelem területén : elsőként említette a zöld és a digitális átálláshoz, valamint a demográfiai átmenethez kapcsolódó kihívások kezelését. A második helyen a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzése áll.
A harmadik terület a koronavírus-járvány következményeként került be a startégiába, lényege, hogy készüljenek fel az esetleges jövőbeni egészségügyi veszélyhelyzetek kezelésére .
Arra is kitért, hogy Magyarországon a kormányhivatalokon keresztül a hatóságok évente körülbelül 10 ezer munkavédelmi ellenőrzést tartanak. Felhívta a munkáltatók figyelmét arra is, hogy emelték a munkavédelmi bírságok összegét.
Jelezte ugyanakkor, hogy utóbbival nem az a cél, hogy minél magasabb és minél több bírságot szabjon ki a hatóság, hanem ezzel akarják a munkaadókat nagyobb fegyelemre ösztönözni.
Zöld-Nagy Viktória elmondta, hogy várhatóan 2025 első negyedévében két uniós projektet indítanak a munkavédelem területén. Az egyikkel a munkavédelmi eszközök beszerzését, a másikkal pedig a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok díjazását tudják támogatni. Mindkettőre igaz, hogy ezekkel a projektekkel a munkaadók akkor tudnak élni, ha a kötelezőn felül is odafigyelnek a munkavédelmi, munkabiztonsági szabályok betartására.
A helyettes államtitkár az NGTT civil oldalának felvetésére reagálva elmondta, hogy munkavédelmi szempontból is figyelik az ipari beruházásokat.
Tavaly elkezdtek egy akkumulátor-munkacsoportot működtetni azért, hogy ezekre a beruházásokra külön figyelni tudjanak.
A munkavállalói oldal megjegyzésére reagálva közölte, hogy a munkabalesetek nem a vállalkozások méretétől, hanem az ágazattól függnek.
Cser Ágnes, az NGTT soros elnöke, aki egyúttal az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság civil csoportjának tagjai is, a bizottság véleményét ismertetve elmondta, az egészségügyi közkiadások nem terhek, hanem befektetések annak érdekében, hogy a gazdaság működjön és a polgárok egészségesek legyenek.
Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára a 2025-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslatról tartott előadást, és úgy vélte, jövőre minden jel arra mutat, hogy a kormánynak a gazdaság élénkítésére, a beruházások bevonzására vonatkozó tervei már termőre fordulnak, és 2025-ben ismét visszatérhet a gazdaság a 2010-es években megszokott, 3 százalék feletti szintre.
A gazdaság fundamentumai jók, és ez kellően megalapozza a költségvetést, a foglalkoztatás pedig európai viszonylatban is kiemelkedő mértékű – mondta.
Hozzátette, a jövő évi költségvetésben is kiemelt jelentőségű a nyugdíjasok és Magyarország katonai védelme, valamint a családtámogatások megőrzése.
A helyettes államtitkár kitért az új gazdaságpolitikai akciótervre is, amely 21 pontban keresi a kitörési pontokat.
Az akcióterv három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén – ami egyebek mellett érinti a hároméves bérmegállapodást -, a lakhatási feltételek fejlesztésén és a Demján Sándor Programon, amely a vállalkozások versenyképeségének és méretének növelését szolgálja.
Az NGTT a kormánytól, az Országgyűléstől független, széles körű konzultációs fórum, javaslattevő és tanácsadó testület.
(MTI/HP)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Hozzászólások