Lezajlottak a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségik hétfőn a középiskolákban, a diákokra középszinten Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és József Attila munkásságához kapcsolódó feladatok vártak, míg emelt szinten Vörösmarty Mihály és Dante szerepelt a feladatok között.
Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli első 90 percében két különböző feladat megoldását várták a vizsgázóktól.
A szövegértési feladatsor szövege a Petőfi Irodalmi Múzeum ARCpoetica című kötetéről folytatott, a Hogyan építette Petőfi saját imázsát? címmel 2015. március 15-én közreadott beszélgetés volt, amely Petőfit egy új, a mai korhoz közeli szerepben mutatja be. Megtudható például, milyen tudatosan használta a költő a nyilvánosság akkortájt legdivatosabb eszközeit, a róla, sokszor az ő megrendelésére készült festményeket, rajzokat, metszeteket, sőt az is kiderül, kedvelte-e fennmaradt egyetlen korabeli fotóját. A feladatsor 10 kérdésen keresztül vizsgálta, hogyan értette meg a diák a szöveg tényeit, állításait, összefüggéseit, miként tudja megkülönböztetni a két megnyilatkozó álláspontját. Arra is vonatkozott egy kérdés, hogyan értékelhető az ARCpoetica cím jelentése, kommunikációs szerepe, hatása – közölték.
A korábbi vizsgákról ismert 40 pontos szövegértési feladatsort követte – a 2017-es változások nyomán új feladattípusként – egy adott műfajú szöveg megalkotása.
A vizsgázó választhatott, hogy egy felvetett kérdésről, problémáról szóló érvelést ír vagy egy meghatározott műfajú gyakorlati szöveget alkot. Az érvelést felvezető szöveg a humort a versengés, a rivalizálás, a kontroll eszközeként említette, erről fejthette ki egyetértő vagy ezt vitató álláspontját a vizsgázó 3-5, jól elkülöníthető érvben. A gyakorlati szöveg ez esetben egy utastájékoztatói állásra pályázó motivációs levél megalkotása volt. Akár az érvelést, akár a gyakorlati szöveget választották a diákok, 120-200 szó volt a megoldás elvárt terjedelme. A feltételeknek megfelelő jó megoldással összesen 10 pontot szerezhettek a diákok.
A 90 percet követő 150 perc a műértelmező szövegalkotási feladatoké volt. E második részben 40 pontért (25 a tartalom, 5 a szerkesztés, 10 a nyelvi megformálás), két szövegalkotási feladat közül egyet kellett megoldania a vizsgázónak, saját választása alapján.
Az Egy mű értelmezése feladat Kosztolányi Dezső Boldogság című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A feladat kijelölése szerint a szöveg tudatosan fordult szembe a címhez fűződő olvasói várakozással, továbbá némiképp eltér a novella megszokott műfaji sajátosságaitól. Az értelmezési feladat e jellemző eltérések kifejtését és értékelését kérte, összefüggésben a szöveg fő témájával, a boldogsággal.
Az Összehasonlító értelmezésben József Attila Elégia és Radnóti Miklós Nem tudhatom… című alkotásának adott szempontok alapján történő összevetése szerepelt.
Az emelt szintű írásbeli érettségi 240 percben háromféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően (az eddigi négy feladat helyett), és a diákoknak mind a három feladatot meg kellett oldaniuk. A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy adott szöveg értését és a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását vizsgálta. A Műértelmező szövegalkotási feladat egy műről szóló elemző-értelmező szöveg alkotását várta el 400-800 szó terjedelemben, a feladatban adott szempontok kifejtésével. A Reflektáló szövegalkotás egy adott problémáról szóló 150-450 szavas érvelő, véleménykifejtő szöveg megfogalmazását adta feladatul.
A Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (40 pont) kiinduló szövege Ottlik Géza Iskola a határon könyvének Sár és hó című fejezete. (Ottlik regénye az emelt szintű központi szóbeli tételsor egyik tétele is.) A 10 feladat a szöveg jelentésének és összefüggéseinek megértésére, egyes jellemzőinek önálló, kreatív értelmezésére irányult, továbbá stilisztikai, retorikai, grammatikai kérdéseket is tartalmazott.
Az Egy mű értelmezése feladat (30 pont) Vörösmarty Mihály Éj és csillag című lírai alkotásának elemzése volt, melynek kiemelt szempontja az ellentét alakzatának, továbbá a vallási hagyomány nyelvének a vizsgálata.
A Reflektáló szöveg alkotása (20 pont) Dante Isteni színjáték című művének új fordításait állította középpontba. Ennek kapcsán a vizsgázó kifejthette álláspontját az újrafordítás jelenségéről és szükségességről, továbbá saját példával kitérhetett arra is, felváltaná-e az iskolai taneszközökben közölt klasszikus műfordításokat a mai, újrafordított szövegekkel.
Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. A jó helyesírásért 8, az olvasható, rendezett írásképért 2 pont jár. Ez a (maximálisan) 10 pont csökkenhet a javítási-értékelési útmutató mellékletében felsorolt, a vizsgázók által elkövethető vétségek miatt – közölte az Oktatási Hivatal.
Az előző évekhez hasonló nehézségűnek ítélték az idei magyar írásbeli érettségi feladatait az MTI-nek nyilatkozó pedagógusok és diákok.
Horváth József, a Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a magyar írásbeli érettségi nagy problémát nem okozott a diákoknak, többen pozitív élménnyel jöttek ki a tantermekből. Kollégái véleménye alapján azt mondta, semmivel sem volt nehezebb vagy könnyebb az idei érettségi, mint a korábbi években; alkalmas volt arra, hogy lemérjék a négy év alatt megszerzett tudást.
Mint mondta, diákjaik többsége az első részben a motivációs levelet választotta, az érvelésre kevesen vállalkoztak, mert "érdekes, de nehéz" feladat volt. A műelemzésnél zömében a novellaelemzést választották tanulóik, csak a legjobbak vállalkoztak az összehasonlító verselemzésre. A rendelkezésre álló idő elegendőnek bizonyult, többen korábban befejezték az írásbeli feladatsort – tette hozzá.
Müllerné Ódor Marianna, a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium igazgatója kollégái véleményét tolmácsolva közölte, hogy a kifejtős feladatnál inkább az érvelés állt közel a diákokhoz, a motivációs levél "egyelőre távol áll tőlük". Hozzátette: a próbaérettségin is sokkal többen választották az érvelést.
Kollégái szerint a Kosztolányi-novella elemzése "megnyugtató volt a diákok számára", a József Attila- és a Radnóti-vers is kiegészítő anyag volt, ennek ellenére ismert, de nem könnyű vers, ezért vélhetően előbbit választották többen. Megjegyezte, hogy a diákok az első rész 90 percét – elsősorban a szövegértési feladat miatt – rövidnek találták, a második rész esetében azonban elegendőnek bizonyult a rendelkezésre álló idő.
Birkás Krisztina, a Móri Táncsics Mihály Gimnázium intézményvezetője közölte, a megkérdezett diákok fele-fele arányban választották az összehasonlító verselemezést és a novellaelemzést. A rendelkezésre álló időt többségében kevésnek találták, de akadt olyan érettségiző is, aki kényelmesen belefért az időkeretbe.
Kollégái szerint az érettségi nem volt "kirívóan nehéz", első látásra megoldhatónak tűntek a feladatok.
Nem tartották egyszerűbbnek a korábbiaknál az idei érettségi tételeket a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium magyartanárai, de diákjaik sem érezték könnyűnek a mostani kérdéssort – mondta el a középiskola magyarszakos igazgatóhelyettese hétfőn az MTI érdeklődésére.
Tislérné Tóth Zsuzsanna a diákok véleménye alapján arról számolt be, hogy az elsőre egyszerűnek tűnő szövegértési feladat bizonyult talán a legnehezebbnek, mert a tíz kérdés többségére kifejtős választ kellett adni, ráadásul a kérdések mintha többször is megismétlődtek volna.
Mindezek miatt a 60-ról 90 percre növelt idő sem volt mindenkinek elegendő a válaszadáshoz, hiszen még egy motivációs levelet is meg kellett írniuk. A műelemzésre adott 150 percbe azonban szinte mindenki belefért.
A nagykanizsai pedagógus azt is elmondta: leginkább a kétszintű érettségi bevezetése óta nem jellemző, hogy az érettségire olyan feladatot kapnak a diákok, ami valamilyen évfordulóhoz igazodik. Így volt ez idén is, tehát arra nem nagyon számítottak a tanárok sem, hogy az emlékév kapcsán éppen Arany Jánossal kapcsolatos feladat kerül a most érettségizők elé.
A bátonyterenyei Váci Mihály Gimnáziumban igazgatója, Tóth Lászlóné az MTI-nek elmondta: a vizsga második részében a legtöbben egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-vers összehasonlító elemzését írták, kevesen választották Kosztolányi Dezső novellájának elemzését.
Az első részben a tanulók kevésnek találták az időt, a gyakorlati szövegalkotás helyett pedig a humorról szóló érvelést választották – tette hozzá.
A szaktanár megoldhatónak tartotta a feladatokat – mondta Tóth Lászlóné.
Balassagyarmaton a Balassi Bálint Gimnáziumban a megkérdezett diákok nagyjából fele-fele arányban elemezték a novellát, illetve írták az összehasonlító verselemzést – tájékoztatta az MTI-t Fényes-Bók Szilvia igazgató.
Mint elmondta, a szövegértést kicsit nehezebbnek találták, ebben a részben többen választották a humorral kapcsolatos érvelést.
Az írásbelik kedden a matematika vizsgákkal folytatódnak.
(MTI)
Hozzászólások