Őszi Térey-sétaszínház Debrecenben

Kilátás a Petőfi téri toronyházból a Piac utca (Vörös Hadsereg útja) felé (1976). Forrás: Fortepan

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid 2013-ban alapították a Hosszúlépést (teljes nevén: hosszúlépés. járunk?), amely tematikus sétatúrákat szervez Budapesten. Mindegy, hogy az építészeten, a gasztronómián vagy a zsidő örökségen van a fókusz, a vezetett városnéző séták izgalmasak, érdekesek és garantáltan élményekkel és tudással gazdagodva tér haza minden résztvevő. 2021-ben első alkalommal szerveznek debreceni sétát is az ősz elején.

Amíg Budapesten éltem, előszeretettel vettem részt tematikus sétáikon, mert ilyen mélyrehatóan tényleg nem ismeri az átlag lakos a fővárost, mint ahogyan a Hosszúlépés csapata. Debrecenbe költözésemkor hiányoztak is ezek az alkalmak. Aztán hiába lettek itt is hasonló kezdeményezések, valahogy mégsem jutottam el egyikre sem, pedig tényleg több szervezet is kínál sétákat.

A fiatal Térey. Forrás: Fortepan

A Hosszúlépés megérkezése azonban így is üde színfolt, ráadásul épp Térey kapcsán debütálnak, aki megkerülhetetlen alakja Debrecen irodalmi életének, de általánosságban a magyar kortárs irodalomnak is. Szeptemberben Térey János fiatalságát, családjának és szülővárosának múltját elevenítik meg Debrecen utcáin. A séták (mert több is lesz) a Csokonai Színház bevonásával valósulnak meg. A sétaszínház rendezője Pelsőczy Réka, a megvalósítók pedig Bakota Árpád, Kránicz Richárd és Mercs János színművészek lesznek. Az eseményekről több információ ITT érhető el.

Kazinczy utca, a háttérben a Senyei-Oláh István utca és a Csapó utca páros oldalának panelházai (1974). Forrás: Fortepan

„Debrecen épületeinek jelentős hányada nem arról nevezetes, hogy létezik, hanem hogy valami másnak a helyén áll. Mégis szerencsések vagyunk, mert Térey János utolsó, befejezetlenségében is magával ragadó művének helyszínei még állnak Debrecenben, és átélhetővé teszik az elmúlt évek egyik legizgalmasabb regényét. De a Boldogh-ház, Kétmalom utca – egy cívis vallomásai arról is beszél, ami örökre eltűnt a cívisvárosból.”

Csapó utca a Kölcsey utca felől az Árpád tér irányába nézve (1974). Forrás: Fortepan
Exit mobile version