Debrecen új fázisba lép: a gazdaság- és közlekedésfejlesztés, az oktatás, a kultúra, a városnövekedés és a fenntartható térség szempontjából is léptékváltást jelent a Debrecen 2030 elnevezésű, a magyar kormány által is elfogadott komplex fejlesztési program – közölte a város polgármestere csütörtökön, a program részleteit bemutató sajtótájékoztatón a helyi városházán.
A polgármester felidézte: a kormány a projekt első, 2023-ig tartó szakaszára, a programok előkészítési időszakára 48,3 milliárd forint fejlesztési forrás biztosításáról döntött és egyetértett az összes programelemmel.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban a program ünnepélyes bejelentésekor az MTI-nek azt mondta, hogy a teljes fejlesztési program forrásigénye mintegy 600 milliárd forint.
Papp László ezzel összefüggésben megjegyezte: a kormány eddig az első ütem csaknem 50 milliárdos finanszírozásáról döntött, később határoz a további források ütemezéséről. A debreceni önkormányzat évi 1,5 milliárddal járul hozzá saját forrásaiból a fejlesztésekhez, de a következő európai uniós költségvetési ciklus pályázati forrásaiból is szeretne több beruházást megvalósítani, hazai forrást kiváltani.
A részleteket ismertetve elsőként a városszerkezeti beavatkozásokat említette: a Debrecen 2030 program keretében elkészül a keleti elkerülő belső, illetve külső körgyűrű, a városba bevezető valamennyi utat 2×2 sávosra bővítik, új villamosvonalat építenek a Tócóskert és a belváros között, és fejlesztik az ipari parkok infrastruktúráját.
Szerves része a programnak az új vasúti főpályaudvar-beruházás, illetve a repülőtér fejlesztése, utóbbi kapcsán új utasterminált és új kifutópályát építenek, és alkalmassá teszik a légikikötőt akár kétmilliós utasforgalom fogadására is – mondta a polgármester.
Papp László beszélt arról is, hogy a város nyugati részén elsősorban ipari, kereskedelmi fejlesztéseket valósítanak meg, a keleti részén pedig a lakóövezetet fejlesztik.
A kulturális beruházások két zászlóshajója a Kodály filharmóniának otthont adó komolyzenei hangversenyterem felépítése, illetve a Természettudomány Múzeum Debrecenbe költöztetése. Utóbbi kapcsán megjegyezte: Debrecen erőteljesen elkötelezett a jó megoldás mellett, megfelelő területet biztosít a múzeumnak, a Debreceni Egyetemen (DE) pedig biztosítják a szakemberképzést és -utánpótlást.
Debrecen lesz az első város, amely két nagyszínházat működtet – jelezte a kulturális fejlesztések következő állomását Papp László, megjegyezve, hogy a program keretében elkészül a Csokonai Színház épületének teljes rekonstrukciója, és elkészül a Latinovits-színház, amely a modern, kortárs, kísérletező színjátszás otthona lesz.
Az oktatási fejlesztések közül az egyetemi beruházásokat, a közoktatás területéről a német általános és középiskola beruházását emelte ki, megjegyezve: az a céljuk, hogy a városban tanuló diákok száma 72 ezerről százezerre növekedjen.
Az egyetemmel együtt alakítják ki az új integrált járóbeteg-ellátó központot, a regionális sürgősségi és traumatológiai központot, illetve egészségügyi digitalizációs és informatikai fejlesztéseket is megvalósítanak – közölte a polgármester, megemlítve a régen várt Civaqua program megvalósítását, amely a Tisza vizének térségbe juttatásával a Nagyerdő és az erdős puszták vízutánpótlását biztosítja.
Papp László azt mondta, a program hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen egy Szolnokot, Nyíregyházát, Miskolcot is magába foglaló, Kassáig, Eperjesig, Ungvárig, Beregszászig, Szatmárnémetiig és Nagyváradig kiterjedő, hárommilliós régió központjává váljon.
Forrás: MTI
Fotó: Facebook, origo.hu
Hozzászólások