A rendőri hivatás gyakorlása során nagyon sok minden múlik a döntéseken. – December végén beszélgetett a Zsaru Magazin újságírója egy év tapasztalatairól és tanulságairól Gál Károly alezredessel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság (B.-A.-Z. MRFK) tevékenységirányítási központ (TIK) vezetőjével.
Egy toborzón hallottam nemrég egy főtiszt szájából: „Azért is ajánlom ezt a pályát a hivatáshoz kedvet érzőknek, mert a szakma gyakorlása során olyan élményekben lesz részük, amiről az unokáiknak is mesélhetnek.” És ebből valóban kijut minden szolgálati ágban a zsaruknak, nem kivétel ez alól a naponta kerekes távolságmérővel, aktákkal, de telefonnal dolgozók munkája sem.
– Fantasztikus érzés segíteni, második esélyt adni valakinek. Legtöbbünk a problémáját nem szívesen tárja mások elé, igyekszik maga megbirkózni vele. Aztán eljön az a pillanat, amikor a szemérmesség lehullik, és az illető belátja: kénytelen segítséget kérni. Sokféle helyzetre gondolhatunk, de a metódus bizonyos mértékig ugyanaz: beindul a gépezet. Hosszú évek után is örömmel tölt el, amikor tapasztalom, hogy az ügyeleteshez befutó információ hogyan vándorol tovább járőrhöz, mentőshöz, hogyan talál egy kétségbeesett hívó megoldásra, hogyan diadalmaskodik az összefogás a krízis fölött. A megyei tevékenységirányítási központban, közös teremben elhelyezve a megyei katasztrófavédelem ügyeleteseivel, egyszerre 8–12 kollégám ad szolgálatot. A közös terem ideális, hatékony munkakörnyezet. A kétszirénás hatóság számtalanszor vonul ki ugyanahhoz az esethez, az egymás közelében végzett feladatellátás a hívásfogadóktól befutó megkeresés pillanatától az intézkedések koordinálásáig, majd a visszajelentésig folyamatos együttműködést biztosít.
2018-ban a főkapitányságot és tíz kapitányságot érintően 75 ezer fölött volt a fogadott hívások száma, ez arányaiban több, mint a fővároshoz befutó megkeresés. Minden intézkedés a TIK-től indul, ők értelmezik és szelektálják a hívásokat, majd osztják le megfelelő helyre. Az ügyeletesek képernyőn látják a megkereséshez legközelebb mozgó rendőri egységeket, azt is tudják, hogy milyen felszerelésük van, azaz küldhetők-e a probléma kezelésére. A TIK-ben dolgozó zsaruknak nincs fix területe, forgásban kapják meg a szektorokat, így mindenkinek az összes kapitányságot ismernie kell. Ha emberélet van veszélyben, azé a feladat, aki elsőként értesül róla. Rutinos, jó kommunikációs és döntéshozó képességű zsaru ülhet a TIK székébe, legalább nyolc év hivatásos múlttal. Az itt dolgozók rendszeresen képzésen vesznek részt: terepgyakorlatokon ismerik meg a megye területét, a forgalmasabb városi csomópontokat, hogy legyen valós képük, amikor egy hívás helyszínéül elhangzik egy közterület neve. Kommunikációs és pszichológiai tréningeken is részt vesznek: az egész napos telefonos érintkezések egyrészt profi stratégiát kívánnak, másfelől a zsaruknak – bármilyen probléma merül fel – tudniuk kell kezelni a felfokozott idegállapotban telefonáló polgárok hívásait is. Muszáj megtudniuk a lényeget, hiszen emberélet múlhat egy bejelentésen. A TIK hangsúlyt fektet arra, hogy ne csupán ők informálódjanak, de munkájukat is megismertessék.
– Bemutatókkal járjuk Észak-Magyarországot az ORFK Miskolci Hívásfogadó Központjának operátorával közösen, megyénk mellett Hevesben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Hajdú-Biharban is tartunk előadásokat – mondta az alezredes. – A 112-es segélyhívó felelős, hatékony használatát mutatjuk meg iskolásoknak és felnőtteknek. Beszélünk arról, hogy milyen esetben kell, és mikor nem ildomos, illetve tilos a rendőrséghez fordulni. A jelenlegi rendszer jó, a technika nagyban megkönnyíti munkánkat azokhoz a pályám elején eltöltött évekhez képest, amikor egy telefonkészülék, egy URH-rádió, egy toll és egy füzet volt minden munkaeszközünk. Ez a rendszer is csak akkor hatásos azonban, ha nem vagyunk kitéve fölös leterheltségnek. Az országos hívásfogadó központok előszűrik a megkereséseket, de így is akad, aki „átcsúszik” a rostán, és nem rendőrségi hatáskörbe tartozó ügyekkel leköti a kapacitásunkat. Van egy áteresztőképességünk, ha kollégáimat nem ránk tartozó hívások kötik le, esetleg egy azonnali reagálást igénylő hívót nem kapcsolunk be időben. Ebből akár tragédia is lehet.
FÉLREMENT
Sokan nem rosszindulatból hívják a rendőrséget, csupán képtelenek felmérni a problémát. Egy csokor azokból a megkeresésekből, amikre a zsaruk nem tudtak vagy akartak reagálni:
Csináljanak valamit, a halott férjem négy éve hívogat telefonon!
Nem tudok leparkolni a saját lakásom előtt, egy kilométerre vagyok a kaputól.
Valaki intézkedjen, láttam egy őzet! Az erdőben.
Elhagytam a személyimet az X. és Y. utca sarkán, nem hoznák utánam?
Eltévedtem. Nem tudják véletlenül, hol vagyok?
Leszállt az udvarra egy hattyú, és ugatják a kutyák.
Ellenőrizzék a szomszéd diplomáját, mert az valószínűleg hamis!
Nagyon buta ember!
Vizsgálják át a Tiszai Vegyi Kombinátot, mert azt álmodtam, hogy fel fog robbanni!
SZILÁGYI
FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ
Hozzászólások