A Debreceni Járásbíróság 2026. október 8-án előkészítő ülést tartott abban az ügyben, amelynek vádlottjai több bűncselekményt is elkövettek Debrecenben.
A tényállás szerint az első- és másodrendű vádlottak 2026. március 25-én 3:10 körül, Debrecenben, a Piac utcán együtt leszólították a sértettet, akinek kábítószert kínáltak eladásra. A vádlottak két oldalról körbevették a férfit, de az a felkínált kábítószert nem akarta megvenni, ezért az elsőrendű vádlott megragadta a sértetten a pulóvert, majd erőszakosan ismét felajánlotta a kábítószert megvételre, de a sértett ekkor sem akart élni a lehetőséggel. A sértett nemleges válaszát követően az elsőrendű vádlott ököllel gyomron vágta a férfit, és még egyszer felajánlotta a kábítószert megvásárlásra. A sértett ekkor félve mondta, hogy nem fogyaszt drogot, ezért azt nem kívánja megvenni. Ezt hallva az elsőrendű vádlott kétszer, ököllel arcon ütötte a sértettet, majd felszólította, hogy adja át a nála lévő készpénzt, különben szúrni fog. A cselekmény közben a másodrendű vádlott végig fenyegetően, a sértett mellett állva szándékerősítőleg hatott a társára, illetve megfélemlítőleg a sértettre. A sértett a verés és a fenyegetés hatására elővette pénztárcáját, és a benne lévő 3.000 forint készpénzt átadta az elsőrendű vádlottnak, aki azt eltette, majd társával távoztak a helyszínről.
A vádlottak terhére a rabláson kívül több bűncselekmény is felróható. A másodrendű vádlott 2025. július 19-e és július 25-e között Debrecen belvárosában parfümöket és ruházati termékeket tulajdonított el, az utolsó alkalomnál a Csapó utcai áruház bejáratánál az épület biztonsági őrei feltartóztatták és értesítették a rendőrséget.
Az elsőrendű vádlott 2025. augusztus 2-án 1:38-kor Debrecenben, a Hatvan utcán, ittasan az úttesten közlekedett, ezért őt a rendőrök igazoltatták. Az intézkedés során a férfi a vele szemben jogszerűen intézkedő két rendőrt szidalmazta, becsületsértő kifejezéseket tett.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott 2026. március 21-én 19:30 körül Debrecen belvárosában tartózkodott, ahol járókelőket inzultált. Az arra sétáló járókelőket leszólította, koldult, mindezt úgy, hogy artikulálatlanul kiabált, figyelemfelhívás céljából az érintetteket ruházatuknál, hátizsákjuknál, táskájuknál fogva megrántotta, meglökte. A vádlott az egyik járókelőt a falhoz szorította, majd amikor az ezt észlelő nő rászólt, hogy fejezze be, a férfi a kezeivel a mellkasát verve „gyere, elintézlek!” felkiáltással felé indult, miközben árnyékbokszolt a nő irányába. Egy másik nőt egy padnál szólított le a vádlott, majd amikor a nő a férfitól való félelmében elindult a helyszínről, a vádlott követni kezdte és obszcén, szexuális tartalmú kifejezéseket tett. A nő félelmében egy közeli boltban kért segítséget a vásárlóktól, miközben őt a vádlott követte. A férfi ezen cselekményével olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Pár nappal később egy bevásárlóközpontban sportruházatot akart a vádlott eltulajdonítani, azonban az áruház biztonsági szolgálata észlelte és a rendőrök kiérkezéséig feltartóztatták.
Az előkészítő ülés során az ügyész ismertette a vádiratot. A két vádlott a vádirattal egyezően elismerte a bűncselekmények elkövetését, ugyanakkor az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének feltételei nem voltak adottak, tekintettel arra, hogy a vádlottak cselekményei összefüggtek és az elsőrendű vádlott bár enyhe fokú gyengeelméjűségben szenved, az igazságügyi elmeorvosszakértő véleménye alapján a terhére rótt cselekmények idején cselekményei veszélyességének és következményeinek felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására képes volt.
A bíróság így az ügyet tárgyalásra tűzte, majd az első- és másodrendű vádlottakat rablásban és lopásban, míg az elsőrendű vádlottat becsületsértésben és garázdaságban is bűnösnek mondta ki, ezért az elsőrendű vádlottat 4 év 8 hónap, míg társát 3 év börtönbüntetésre ítélte.
Az ügyész, az elsőrendű vádlott védője, a másodrendű vádlott védője és a másodrendű vádlott 3 munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatok megtételére, míg az elsőrendű vádlott az ítéletet tudomásul vette.
Forrás: Debreceni Járásbíróság
Hozzászólások