Csuszkák, zöldikék, szén-, kék- és barátcinegék, tengelicek, egy nagy fakopáncs, valamint egy vörösbegy is lábgyűrűt kapott a Egyetem téri Campuson. Az idei madárbemutatón, madárgyűrűzésen minden eddiginél több madarat fogtak be és jelöltek meg a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagjai, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar munkatársai.
Az egyetemi Botanikus Kertben kifeszített speciális madárfogó hálókból több mint száz jelöletlen és két egyéni azonosítóval már rendelkező madarat fogtak be a szakemberek.
– A gyűrűzés során felhelyezett azonosítóknak köszönhetően a jelölt madarak visszafogása esetén meg tudjuk mondani, hogy honnan hová vonulnak a madarak, milyen gyorsan érik el esetleges telelő vagy fészkelő területeiket, mekkora távolságot tesznek meg és akár az életkorukkal kapcsolatban is adatokhoz juthatunk. A madarak megjelölése révén jobban megismerhetjük az életmódjukat is. Magyarországon évente csaknem 300-350 ezer madarat jelölnek meg. Kétségtelen, hogy ma már ismertek modernebb technológiák a madarak nyomon követésére – mint a műholdas vagy rádiójeladós eszközök, a dán Hans Christian Mortensen ornitológus által először alkalmazott gyűrűzést azonban semmi nem helyettesítheti. Azokra a madarakra is lábgyűrű kerül, amelyek műholdas jeladót kaptak, a gyűrűk ugyanis a madarak egyedi azonosítói – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Juhász Lajos, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagjai, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai hagyományosan minden évben – idén immár 13. alkalommal – megjelölik a Egyetem téri Campus madárközösségének tagjait. Rögzítik a befogott madarak nemét, korát, súlyát, valamint a befogás helyét, a még azonosító nélküli egyedeket pedig egyedi kóddal jelölt lábgyűrűvel látják el. A rögzített adatokat egy online adatbázisba is feltöltik a szakemberek, így kutatási célokat is szolgálnak.
A madarak kézközelből történő bemutatása a nagyszámú érdeklődőnek is élményt jelentett, jobban megismerhetővé váltak az egyébként a környezetünkben csak távolabbról látható madarak.
A Debreceni Egyetem zöld programján a Természettár, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei is részt vettek, interaktív programokkal várták a magyar és külföldi hallgatókat.
Forrás: Sajtóközpont – ÉE
Hozzászólások