Szerdán van Hajdú-Bihar Megye Napja. Az ünnepi megyei közgyűlés helyszínéül idén Létavértest választották. Hagyományosan a Megye Napján adják át a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kitüntető díjait. Íme.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata BOCSKAI ISTVÁN-díja
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díja” adományozható azoknak, akik munkájukkal, társadalmi megbízatásuk kimagasló színvonalú teljesítésével, közéleti tevékenységükkel, több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Hajdú-Bihar megye fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a megye értékeinek feltárásához és megismertetéshez.
DR. RIAD NABOULSI
Dr. Riad Naboulsi libanoni származású magyar állampolgár, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Több mint 10 év sebészeti praxis után kezdett el a magyar élelmiszergyártó cégek külföldi képviseletével foglalkozni, ennek kapcsán ismerkedett meg a sajtgyártással. 2005 augusztusában megvásárolta külföldi tulajdonosától a gazdasági helyzet miatt bezárt hajdúböszörményi sajtgyárat. Az újraindított sajtgyár jelentős fejlesztésekkel, innovációval, létszám-bővítéssel kiemelkedő eredményeket ért el. Ma már a „HAJDÚ” márkanév 54 országban ismert, az EU-n kívül jelentős piaci részesedése van a Közel-Keleten, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Kanadában, a dolgozói létszám 360 főre nőtt. 2011-ben a cég a Közép-Európában egyedülálló savó-feldolgozási technológiáért „Észak-Alföldi Innovációs Díj”-ban részesült, 2016-ban az ausztriai Sajtolimpián a „HAJDÚ Joghurtsajt” a magyar termékek közül egyedüli díjazottként aranyérmet nyert, ez lett a „2016-os Év Terméke Díj” győztese is.
Az általa bevezetett „HAJDÚ” márkanév hazánk ismertségét és kiváló termékeinek elismertségét is öregbíti, üzleti eredményei Hajdúböszörmény munkaerő piaci problémáinak megoldásában segítenek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozatának rendkívül aktív alelnöke. Önzetlen – mind anyagi, mind szellemi – támogatásával számos megyei program sikeréhez járul hozzá.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának KÖLCSEY FERENC-díja
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díja" adományozható annak a fiatal művésznek, aki a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet mutat fel, valamint annak a személynek, aki egész életművével a közművelődésben maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végzett.
KASZANYITZKY ANDRÁS
Kaszanyitzky András Debrecenben született 1949-ben, egy nagy hírű kereskedő polgárcsaládban. Miután az államosításokat követően a több generációs üvegkereskedő céget nem vihette tovább, a család mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet játszó zene vált élethivatásává. Több hangszeren, például hegedűn és a gordonkán is kiválóan játszik, de leginkább zenetanárként vált elismertté.
Pályája első, mindvégig meghatározó állomása a Berettyóújfalui Zeneiskola volt, ahová 1970-ben került, és 1974-től látta el az igazgatói feladatokat. Kilenc éves vezetése alatt egyre erősebb lett a kamarazenekar, mely négy egymást követő évben hozta el a megyei vándorserleget. Az általa alapított vonószenekar is hamar bekerült az országos zenei életbe; az iskola hamarosan elhozta a két legeredményesebb ifjúsági zenekart is működtető kisvárosi műhelynek járó országos elismerést. Egyéni eredményeket, elsősorban trombita, cselló és hegedű versenyek országos első helyeit is begyűjtötték az intézmény diákjai. Növendékei közül számos kiváló zeneművész és zenepedagógus került ki. Meghatározó változást hozott a város zenei életébe is, hogy a fúvószenei oktatás nívójának emelésével éppen 50 évvel ezelőtt létrejöhetett az Ifjúsági Fúvószenekar.
Tevékenysége, személyes példája, szakmai közösségei iránti elkötelezettsége követendő példa. Zenetanári érdemein túl nagyban hozzájárult Berettyóújfalu, Debrecen és egész Hajdú-Bihar megye zenei és kulturális életének gyarapításához.
SOMOGYI LÁSZLÓ GÁBOR
Somogyi László Gábor 1976-ban született Margittán, gyermekkorát a Füzik és a Móka folyócska által átkarolt Érsemjénben töltötte. Az akkor és ott hallott történetek, legendák nagy hatással voltak rá, belőlük táplálkozik ma is. Középiskolásként évfolyamtársaival zenekart alapított, ekkor lett hallgatója a nagyváradi Francisc Hubik Népművészeti Iskola gitár szakának. Zenei pályája katonai szolgálattal ért véget.
1994-1999 között a népművészeti iskola festészet szakát is elvégezte. Az egyetemi évek folyamán lehetősége volt a képzőművészet valamennyi ágát megismerni; ebben az időszakban két templom freskófestésében is részt vett (Zilah és Rabagány). 2005-ben szobrászatból is diplomát szerzett, majd 2005-2007-ben diplomázott a Nagyváradi Egyetem Pedagógus továbbképző karán oktatási intézményvezetői szakon. Rajzot tanított az Érsemjéni Kazinczy Ferenc Általános Iskolában, 2004-től részt vett a Bagamér-Kokad Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapításában, a művészeti iskola szervezésében. Fő állása mellett több településen – Vámospércs, Nyírábrány, Fülöp, Álmosd, Kokad, Érsemjén – is órákat adott.
Tanítványaival számtalan rajzversenyen, szavaló versenyen, színjátszó találkozón vett részt, és sok-sok kiemelkedő eredményt ért el. Tagja volt a nagyváradi színjátszó csoportnak, társulatot alapított ott, és Bagamérban is színjátszó csoportot szervezett. 2007-től a Pircsike Vámospércsi Közművelődési Egyesület aktív elnöke. Az egyesületen belül már nyolcadik éve szervezi a Művésznők Nemzetközi Táborát. 2015-ven vezetésével alakult meg Vámospércsen a Fintorgó Gyermek Színjátszó-csoport. 2014-től tagja a Vámospércsi Népdalkörnek, a csoporttal több minősítésen ért el szép eredményeket. A
Szerteágazó tevékenységét két település képviselő-testülete is elismerte: 2014-ben Bagamér Nagyközség Önkormányzatának Közművelődésért díját, 2016-ban pedig Vámospércs Város Közművelődésért díját vehette át.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának MARÓTHI GYÖRGY-díja
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Maróthi György-díja” adományozható annak a fiatal pedagógusnak, aki kiemelkedő nevelő és oktató munkát végez a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában. A díj adományozható továbbá azon személynek, aki hosszú időn át kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytatott, iskolateremtő munkássága elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.
BERÉNYI GYÖRGYNÉ
Berényi Györgyné 1992-ben kapott felkérést a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának indítására, melyet napjainkban is irányít. Kezdetben még nem volt vezetői tapasztalata, de folyamatosan képezte magát, megtanulta a vonatkozó jogszabályokat és kereste a református iskoláztatás hagyományaiból továbbvihető elemeket. Az egyes gyermekre figyelő, preventív szemléletű pedagógiai kultúra alkalmazásának bevezetésére törekedett a kezdetektől fogva.
1997-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás vezető szakát. A képzésen megszerzett ismeretek birtokában tudta segíteni az induló iskolák. Ehhez naprakész ismeretekkel kellett rendelkeznie, így rendszeresen tájékozódott az oktatás állami szintű irányításának aktuális kérdéseiről, a születő jogszabályokról, alkalmazásokról. 2004-ben a Debreceni Egyetem pedagógia szakán szerzett pedagógia szakos tanári diplomát. 2008-tól két szemeszteren keresztül gyakorlati oktatója volt a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének.
Szakmai munkássága és embersége példaként állhat a fiatalabb pedagógus kollégák előtt. Hűen ragaszkodott az iskola alapításakor megfogalmazott alapelvekhez, és munkáját a keresztyén értékrend szerint, elhivatottan végzi ma is. Több mint két évtizede kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytat. Iskolateremtő munkássága elméleti és gyakorlati eredményeivel, folyamatosan támogatta az országosan induló református iskolákat.
NAGY LÁSZLÓNÉ
Nagy Lászlóné (Bökönyi Zsuzsanna) 1941-ben született. A Tanítóképző Főiskola elvégzését követően a pocsaji Általános Iskolában kezdte meg a tanítói munkát, majd a Vértesi Irinyi Általános Iskolába került, ahol az alsó tagozatban magyart és éneket tanított a diákoknak. A 80-as évek közepén megtörtént áthelyezése a Létavértesi Arany János Általános Iskolába, ahol szintén az alsó tagozatosokat tanította.
Pályafutása alatt a gyerekek és kollégák részéről elismerés és tisztelet övezte. Munkáját mindig nagy odaadással és pontosan végezte. Részt vállalt a kulturális, szakmai feladatok megvalósításában, és a tanulók számára fakultatív kirándulásokat is szervezett. Nyugdíjazását követően még folytatta az aktív munkát. A közösségi élet iránti szeretete nem hagyott alább, részt vállalt a Nagylétai Nyugdíjas Klub megalapításában, melynek ma is aktív tagja.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának ARANY SÁNDOR-díja
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Arany Sándor-díja” adományozható azon fiatal, vagy több évtizedes tapasztalattal rendelkező személyek részére, akik a megye mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel, munkásságukkal hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.
CSÍZI SÁNDOR
Csízi Sándor Debrecenben született 1946. június 23-án egy 7 gyermekes földműves család elsőszülöttjeként. 16 évesen kezdett el dolgozni az Ebesi Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjaként, először traktorosként, gépkocsivezetőként, majd 25 éves korától kombájnosként. 1993-ban saját egyéni vállalkozásba kezdett, amelyet évről-évre próbált fejleszteni, gyarapítani. Először a két fiával dolgozott együtt, majd a vállalkozás bővülésével arányosan nőtt az alkalmazottak száma is. A minőségi munkavégzés érdekében törekedett a fejlesztésre, az egyre modernebb gépek beszerzésére. A családi alapokon nyugvó vállalkozás mostanra a talaj előkészítésétől a betakarításig, majd a termény tárolásáig terjedő komplex tevékenységet lát el, nemcsak a saját gazdaságában, hanem szolgáltatásként a térségbeli gazdák számára is. Jövőbeli tervei között a minél jobb minőségű munkavégzés, az állandó fejlesztés, korszerűsítés szerepel. Tevékenysége, munkássága példaként szolgál a fiatal mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók számára.
SZEIFERT ZOLTÁN
Szeifert Zoltán 1955. január 7-én paraszti családban született Balmazújvároson. Egy évig a Biogal Gyógyszergyárban dolgozott, majd a sikeres felvételit és a kötelező katonai szolgálatot követően 1975-1980 között a Debreceni Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol növényvédelmi szakon szerzett diplomát. Ezt követően a helyi Vöröscsillag MGTSZ-ben helyezkedett el, melynek megszűntéig volt tagja.
1991 decemberében munkatársaival megalapították a Balmaz-Agro Kft.-t, melynek tevékenységi köre a növénytermesztés, terményszárítás, a termesztéshez szükséges anyagok beszerzése, a termények értékesítése, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások végzése. 1300 hektáron gazdálkodnak. Részben az intenzív öntözéses kultúrák termesztési nehézségei miatt a vetésszerkezet leegyszerűsödött (búza, kukorica, napraforgó, lucerna), de a társaság azért dolgozik, hogy eladósodás nélkül a továbbiakban is biztosítsa az elavult géppark korszerűsítését, a Kft.-ben dolgozó 17 fő és családjaik megélhetését.
Munkája mellett elkötelezett támogatója a város kulturális életének, több ezer darabos könyvtárában tudományos kutatási eredmények, szépirodalom és történelmi témájú kötetek is vannak. A Semsey mellszobor létrejöttét, a német nemzetiség családfakutatásának támogatását épp olyan fontosnak tartja, mint egy-egy tehetséges diák tanulmányainak támogatását.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának KOVÁCS PÁL-díja
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díja” adományozható azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói, sportpedagógusi munkájukat kimagasló színvonalon végezték.
ÁRVA BARNA
Árva Barna 30 évvel ezelőtt, 1987-ben kezdett el Létavértesen az akkori Vörös Meteor sportegyesületnél edzőként dolgozni. A következő években elnökségi tag lett a sportegyesületben, ami névváltoztatásokon is keresztül esett, először Fortunátó SC lett, majd 1997-ben újra átalakulva felvette a jelenleg is használt Létavértes SC ’97 nevet. Ebben az időszakban Belényesi Zoltán elnök mellett elnökségi tagként és edzőként is dolgozott. Nevéhez fűződik,hogy a Megyei I. osztályban szereplő labdarúgó csapat kivívta az indulási jogot az NB III-as bajnokságban. A csapat 10 évet töltött el a területi bajnokságban.
A DVSC-vel való egyesülést követően a NB I-es klub fiók csapatának elnökeként tevékenykedett. Aktív szerepet vállalt az egyesület bővítésében, a futball mellett megalakították a kézilabda, judo, úszó és zumba szakosztályt. Minden szakosztályban kimagasló eredményeket ért el. 2014-ben a Női Kézilabda csapat kiharcolta az NB II.-be való feljutást. A versenyeztetésben végzett háttérmunkában edzőként és szervezőként is kimagasló teljesítményt vállal, ma is aktív résztvevője a létavértesi sportélet mindennapjainak.
BERTALAN ZOLTÁN
Bertalan Zoltán 30 éves íjász. A sportággal több mint 13 éve ismerkedett meg, ami kezdetben csak hobbi és kikapcsolódás volt számára. Mára élete szerves részét képezi az íjászat, egyre nagyobb és nagyobb célt állítva maga elé. Versenyszerűen öt éve íjászkodik, nemzetközi és országos versenyeken egyaránt részt vesz. A versenyzést a 3D szakágban kezdte, több európai és világversenyen számos jó helyezést ért el. 2011-óta rendszeres résztvevője a négyfordulós hazai Grand Prix versenyeknek, több dobogós hellyel büszkélkedhet. Ebben a szakágban a 2014-es és a 2015-ös évben sikerült meglőnie a Magyar Íjász Szövetség által meghatározott első osztályú minősítési szintet. 2014-óta pálya versenyeken is részt vesz, ebben a szakágban is sikereket ért el.
2015 végére a Nemzeti Válogatott tagjaként a következő versenyeken részt vett világkupán, különböző nemzetközi versenyeken, és felkerült a Világranglista 113. helyére. 2017 februárjában az IFAA Terem Világbajnokságon I., majd az augusztusi Pálya Íjász Országos Bajnokágon a II. helyet szerezte meg. Idén Hajdúsámson Önkormányzata Sport Díját is megkapta.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete-díja
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete díja” adományozható a Hajdú-Bihar megyében kiemelkedő tevékenységet végző azon szervezeteknek, amelyek az adott évben – tevékenységi területüktől függetlenül – támogatták a helyi civil társadalom épülését.
Derecskei Ifjúsági Fúvószenekar Egyesület
1995-ben alakult meg Szúnyogh József alapító karnagy vezetésével a derecskei zeneiskola fúvószenekara. A Derecskei Ifjúsági Fúvószenekar Egyesületet 2004. október 2-án alapították meg, elnöke Csik István nyugalmazott iskolaigazgató volt. Az Egyesület legfontosabb céljai a zenei, közösségi nevelés, a magyar fúvószenei hagyományok ápolása, a derecskei fúvószenei kultúra fejlődésének segítése, a zenekar hangszer- és kottaállományának gyarapítása. Szakmai támogatást nyújtanak a tehetséges gyerekeknek, fiataloknak, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a lelki és szellemi gondoskodásra is, egymás megismerésére és elfogadására.
Számos külföldi (lengyel, olasz, német, erdélyi, szerbiai) és hazai fesztiválon öregbítették Derecske és az iskola hírnevét. 2006-ban a művészet és a kultúra területén végzett kiemelkedő munkájáért Derecske Város Önkormányzata „Derecske Városáért” kitüntető díjat adományozott a zenekarnak. 2010-ben a Fúvószenekarok Országos Egyesülete által szervezett minősítő versenyen a legmagasabb, „A” kategória arany fokozatát érték el, valamint két különdíjban is részesültek. A Fúvószenekarok és Együttesek Világszervezetének Kelet-Közép-Európai tagszervezete által rendezett nemzetközi fúvószenekari versenyen az ifjúsági kategóriában harmadik helyezést érték el.
2011-ben a zenekar fennállásának 15. évfordulóján kiállítással egybekötött jubileumi hangversenyt adtak, ekkor készült el az első hanglemez-felvétel is. 2012-ben a szerbiai Nagybecskeren, Zrenjaninban megrendezett nemzetközi versenyen az ifjúsági kategória első helyét szerezték meg. 2013-ban „A fiatal tehetségek ápolásáért” kitüntető díjat vehették át az együttes vezetői. 2014-ben Bydgoszcz (Lengyelország) városában az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Fesztiválján a zsűri, valamint a város polgármesterének különdíjában részesültek.
Fontosnak tartják, hogy minél több emberhez, társadalmi réteghez jusson el a zene. Fellépéseiket missziónak is tekintik, hogy a zenei nevelés, a hangszertanulás igényét, szükségességét sok fiatallal és szülővel megértessék.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme" adományozható azoknak, akik a tudományos, kulturális, sportéletben, valamint a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében, vagy más területeken kimagasló eredményeket érnek el.
CSÍBI GYULÁNÉ SÓLYOM ILONA
Csíbi Gyuláné – ahogy kortársai közül sokan- csak 8 elemi osztályt végzett. Kézimunkát már az iskolában tanult, fiatal lányként egy évet járt varrónőhöz, hogy a szabás-varrás mesterségét elsajátítsa. Paraszti munkát végzett, de a nap végére mindig maradt ereje és kitartása egy kis kézimunkára is.
1971-től 21 éven át a Karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek dolgozott be, kunsági hímzéssel kivarrt munkáit a zsűri népművészeti címkével látta el, így szállították számos országba. A szűrök készítésére egy püspökladányi kiállítás ösztönözte. Az első szűrt 2002-ben készítette, miután megismerte a környező települések szűrjeinek hímzését, színvilágát, motívumkincsét. A szűrök hímzésében sokat segített számára Dr. Györfi István etnográfus tudományos munkáinak megismerése. 37 alkotása közül 21 darab szakemberek által zsűrizett alkotás.
Csibi Gyuláné népi iparművész, a Népművészet Mestere, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület tagja. Egyedi alkotásai hűen tükrözik a régi hagyományos népviseletet. Az általa készített szűröket néptáncosok, népdalkörök tagjai, pásztorok, csikósok, hagyományőrzők és agrárszakemberek is viselik.
VARJASI IMRE
Varjasi Imre pedagógusként kezdte pályafutását Hajdúböszörményben. 1986-ban a Hajdúsági Múzeumban helyezkedett el tanácsosként. A ’80-as évek végétől külső munkatársként dolgozott a Hajdúböszörményi Termelőszövetkezetek Lapjánál, majd az 1991-ben induló Szabadhajdú hetilap szerkesztője lett, melynek máig külső munkatársa. Az 1994-ben alapított Városi Televízió szerkesztője, majd hat éven át főszerkesztője volt. 2004 óta a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltárának vezetője. Alapító tagja a Magyar Újságírók Közösségének és tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének.
Több mint három évtizede aktív tagja Hajdúböszörmény közéletének. Jelenleg is külső szakértőként tagja az önkormányzat Oktatási és Művelődési Bizottságának, elnöke a Helyi Értéktár Bizottságnak, illetve a Hajdúböszörmény Közbiztonságáért Alapítványnak.
Értékrendjében fontos szerepet tölt be a helytörténet ismerete, annak másokkal való megismertetése. Ennek érdekében számos konferenciát szervezett, ezek előadásait évről-évre megjelenteti a Közszolgálati Füzetek című sorozatban. Történelmi és helytörténeti kiállítások szervezője. Egyik fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi vonatkozásainak „feltérképezése”.
„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme" „Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért” felirattal adományozható azoknak, akik tartósan kifejtett rendkívüli teljesítményükkel hozzájárulnak a megyében lévő települések helyi önkormányzásához, valamint akik a megyei önkormányzat, vagy a megye érdekében kimagasló önkormányzati vagy közigazgatási munkát végeznek.
IKLÓDINÉ SZILÁGYI KATALIN
Iklódiné Szilágyi Katalin a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Derecskei Járási Hivatalának vezetője. 1990-ben okleveles igazgatásszervezőként végzett az Államigazgatási Főiskolán, 1991 óta a derecskei Hivatal dolgozója. 1994-től aljegyzőként dolgozott, 2005-2012 között Derecske Város jegyzője volt.
2012 júliusában címzetes főjegyzői címet kapott. Mivel Derecske 2012. január 1-jétől kistérségi székhely, több mint 6 éve a körzetközponti jegyzői, valamint 2012 óta a kistérségi székhelytelepülés jegyzői feladatait is ellátta. 2013. január 1-jén a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Derecskei Járási Hivatalának vezetőjévé nevezték ki.
Kiemelkedő szakmai munkájával segítette az önkormányzati intézményfenntartó társulások létrehozását, szakmai felkészültségével hozzájárult a társulások megyeszerte elismert működtetéséhez. Fontos szerepet töltött be a helyi önkormányzati fejlesztésekre vonatkozó, országosan is elismert projektek törvényes lebonyolításában.
ILLÉS TÓTH JÓZSEF
Illés Tóth József közigazgatási pályáját a berettyóújfalui járási földhivatalban kezdte, majd Szentpéterszeg községi tanács VB-titkára lett, ahol 23 éven át dolgozott. Kezdetben vb-titkárként, majd a rendszerváltozást követően körjegyzőként a Gáborján-Szentpéterszeg Körjegyzőségben. A 2002-ben bevezetett címzetes főjegyzői címet az elsők között kapta meg munkája elismeréseként. Ugyanebben az évben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével is kitüntették.
1990-ben a térségi jegyzői szakmai munka összefogására megalakította a Bihari és Sárréti Jegyzők Klubját, melynek elnöki tisztségét nyugdíjazásáig betöltötte. Szintén az ő kezdeményezésére, 1994-ben alakult meg a Jegyzők Országos Szövetsége, melynek 12 évig elnökségi tagja volt. Mindezek mellett számtalan társadalmi tisztséget is betöltött, több mint húsz civil szervezet, alapítvány elnöke vagy elnökségi tagja volt. 2009-es nyugdíjazását követően sem vonult vissza teljesen a közigazgatástól, a mai napig tapasztalataival, tanácsaival segíti a hozzá forduló helyi önkormányzati vezetők munkáját.
Jegyzői munkáját egyben élethivatásának is tekintette, amelyben kiemelt szerepet töltött be a hatósági feladatok ellátásán túl a fejlesztési lehetőségek folyamatos megteremtése. A Bihari kistérség településeinek közéleti és társadalmi életének jobbítása érdekében végzett, több mint három évtizedes példamutató munkásságával, társadalmi megbízatásai kimagasló színvonalú teljesítésével, közéleti tevékenységével jelentősen hozzájárult Bihar és Hajdú-Bihar megye fejlődéséhez, fejlesztéséhez.
VAJAS JÓZSEF
Vajas József Esztáron munkálkodik, 1980-tól kezdve matematika-fizika szakos tanárként dolgozik a település általános iskolájában. A közös tanácsi rendszerből kiszabadult település választópolgárai első ízben választották meg a falu polgármesterének. A pedagógusi munka mellett irányította a települést, a gazdálkodást, a fejlesztéseket, így rövid idő alatt sikerült a korábban elmaradott településnek felzárkóznia a környező települések közé. 20 éves tevékenysége során Esztár község valamennyi közintézménye megújult, és olyan infrastrukturális beruházások indultak el, mint az ivóvízjavító program vagy a szennyvízberuházás. Települése iránti szeretete, tisztelete, az önkormányzati munka iránti odaadó munkájának az eredménye, hogy 20 évig állhatott a település élén.
KOVÁCSNÉ BÉRES ERZSÉBET
Kovácsné Béres Erzsébet 1992-ben Balmazújváros Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában kezdte munkáját szociális ügyintézőként, ahol szociális igazgatási és gyermekvédelmi feladatokat látott el. Munkája során számtalan ügyféllel került kapcsolatba, munkavégzését szociális érzékenység, közvetlenség, empátia, segítőkészség, az ügyfelekkel való jó kapcsolatteremtés jellemezte, illetve jellemzi mind a mai napig. 2004-ben általános szociális munkás oklevelet szerzett. Szakmai jártassága és jogi ismeretei alapján jelentős szerepet vállalt kollégái munkájának koordinálásában, tudását szívesen megosztotta fiatal, pályakezdő munkatársaival is. Vállalva a kihívásokat, önként jelentkezett a közigazgatás átszervezésekor a Balmazújvárosi Járási Hivatal állományába, ahol továbbra is aktív kapcsolatot tartott a szociális ellátások ügyeiben megjelenő ügyfelekkel. Újabb célként fogalmazta meg saját maga számára a Kormányablak-képzést, melyet sikeresen teljesített. Munkáját lelkiismeretesen, nagy odafigyeléssel, precizitással végzi, olyan személyiség, aki önzetlensége és közösségi szellemisége révén élvezi kollégái és vezetői bizalmát, elismerését, továbbá az ügyfelek megbecsülését és tiszteletét.
Hozzászólások