Klebelsberg és a művészetek című tárlat a Nagytemplom mögötti Emlékkert Füvészkert utcai bejáratánál a kerítésen látható, a rendhagyó kiállítást május 27-én nyitották meg, amit a Klebelsberg Kuno öröksége című pódiumbeszélgetés követett a Déri Múzeum dísztermében Richly Gábor a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Ujváry Gábor történész a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár általános és tudományos főigazgató-helyettese és Lakner Lajos a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettesének részvételével. A moderátor Berkecz Gábor történész, a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság tagja volt.
A kiállításmegnyitón Váradi Judit, a Magyar Művészeti Akadémia Debreceni Regionális Műhely munkacsoporti képviselője, egyetemi tanár Vetró Mihály regionális elnök nevében köszöntötte a látogatókat.
A neves zenepedagógus szerint Klebelsberg Kunóról beszélni nem pusztán történelmi visszatekintés, hanem annak a kérdésnek a felvetése, hogy egy ország miként tud szellemi erőből jövőt építeni. Klebelsberg azonban azt vallotta, hogy a nemzet igazi ereje nem pusztán gazdasági vagy katonai erőben mérhető, hanem a műveltségben, a tudásban és a kultúrában. Számára az oktatás és a művészet nem mellékes ügy volt, hanem nemzetstratégia. A zenéről különösen korszerű módon gondolkodott.
A korabeli zenetörténész, Pap Viktor szerint Klebelsberg volt az első, aki felismerte, hogy a zene a legérthetőbb és egyben a leghódítóbb világnyelv. Stratégiai érzékkel hangsúlyozta a modern magyar zene jelentőségét. Képes volt különválasztani a személyes ízlését a történelmi felelőségtől. Nem azt támogatta, amit feltétlenül szeretett, hanem azt, amiben felismerte a nemzet jövőjét. Tudta, hogy a kultúrát nem rendeletek hozzák létre, hanem szabad és bátor alkotók. Iránymutatása ma is aktuális: nem másolni kell a világot, hanem saját értékeinkből kiindulva kell korszerűvé válni – számára a kultúra nem a múlt dísze volt, hanem a jövő nyelve.
Az eseményen Puskás István Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy életének több mint a felét olyan környezetben töltötte, amely Klebelsberg Kunónak köszönhető: a Debreceni Egyetemen – ahol tanult és később oktatott – és a Római Magyar Akadémián. Nemcsak a cívisváros arculatát meghatározó épületek a jelentősek, hanem Debrecen környékén található Klebelsberg-iskolák is a kulturális felemelkedést szolgálták.
Richly Gábor, az MMA főtitkára megnyitóbeszédében elmondta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 365 akadémikusával és több mint 1000 köztesületi tagjával elsősorban a kortárs művészeti élet fejlesztéséért és támogatásáért dolgozik. Ennek érdekében hirdet meg pályázatokat, ösztöndíjakat és oszt ki művészeti díjakat, elismeréseket. E célokat szolgálja a három évvel ezelőtt létrehozott országos lefedettségű hálózat hét regionális központtal, műhellyel és a kapcsolódó, tavaly megalakult Erdélyi Bizottsággal. A regionális központokkal többek között a fővárosi, a határon belüli vidéki és a határon túli magyar művészeket, művészeti közösségeket, művészeti kezdeményezéseket igyekszik összekapcsolni. Figyelmet fordít arra, hogy a magyar kulturális örökségnek a legkiemelkedőbb értékeire felhívja a figyelmet, és ennek az emlékét is őrizze. Klebelsberg Kunó olyan magyar államférfi volt, akiknek hatása máig érezhető.
„Számunkra fontos eredmény, hogy az MMA debreceni műhelye, a városháza és a református egyház összefogásával létre tudott jönni egy ilyen kiállítás, ami néhány hétig lehetővé teszi a debreceniek számára, hogy felidézzék azt, hogy Klebelsberg Kunó mennyi mindent tett ezért a városért és más kulturális és művészeti ágazatokért. A mai világban nem elég azok számára elvinni a magyar művészeti élet híreit, akik hajlandók egy épületbe bemenni és egy kiállítást megtekinteni, egy koncertet meghallgatni vagy egy konferenciát végig ülni, hanem érdemes az utca járókelőihez is szólni. A Magyar Művészeti Akadémia az Andrássy úti irodaházának a kerítésén, a fontosabb jubileumokhoz kapcsolódóan rendszeresen rendez kerítéskiállításokat. A Klebelsberg-kiállítás egy ilyen korábbi kezdeményezésből nőtte ki magát, de ez az anyag elsősorban az épített örökségre koncentrál. Az emlékévet ennek a kerítéskiállításnak az utaztatásával szeretnénk zárni”
hangsúlyozta Richly Gábor.
Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora záró gondolataiban kiemelte, hogy „Klebelsberg kultúrpolitikájának meghatározó eleme volt a felekezetközi egyenlőségnek a képviselete”.
A kiállításmegnyitót Oszvald Johanna Sára, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara hallgatójának fuvolajátéka zárta.
Hozzászólások