Hazánkban évente 30-40 ezer embernél alakul ki stroke, vagy más néven szélütés. Bár alapvetően az idősek betegségéről van szó, egyre több fiatal kerül kórházba akut stroke miatt. A Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján évente 600-800 stroke-beteget látnak el, és itt végzik az országban a legtöbb vérrögoldó kezelést.
– A hazai 4-5 százalékos arányhoz képest Debrecenben a betegek 25 százalékánál tudjuk alkalmazni a terápiát, ami eléri a legjobb amerikai és nyugat-európai centrumok eredményeit. A hatalmas különbség abban is megmutatkozik, hogy Magyarországon a stroke miatti halálozás Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb – ismertette Oláh László, a Neurológiai Klinika igazgatója.
A szakember kiemelte, hogy bár a klinika élen jár a stroke-ellátásban, ez nem egyedüli érdem: a betegnek fel kell ismernie, hogy szélütése van, a prehospotális ellátásban hatalmas szerepe van az Országos Mentőszolgálatnak, a rehabilitációs szakemberek pedig azért dolgoznak, hogy a betegek mielőbb és a lehető legtejesebb életminőségben vissza tudjanak térni a társadalomba.
Az Általános Orvostudományi Kar és a Népegészségügyi Kar közös szakmai továbbképzését is azzal a céllal hívták élete, hogy tovább erősödjön a megelőzésben, ellátásban és rehabilitációban részt vevő szakemberek közötti együttműködés.
– Szeretnénk, ha Debrecenben és a régióban még tovább javulna a prevenció, a stroke utáni állapot kezelése, továbbá a szélütést túlélő egyre nagyobb számú betegek számára minőségi életet tudjunk biztosítani. A rehabilitáció mindig egyénre szabott, nagyon aktív tevékenység, amelynek elsődleges célja a funkcionalitás, a nagyobb önellátó képesség és az életminőség javása – hangsúlyozta Jenei Zoltán, az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinika igazgatója.
Kárpáti István, a Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék vezetője úgy véli, hogy a stroke megelőzésében a szűrőprogramoknak és a családorvosoknak hangsúlyos szerepük van.
– Fontos, hogy a szakember időben felismerje a klasszikus rizikófaktorokat. Ezek a hipertónia, a cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Amikor a családorvos észleli, hogy egy vagy több rizikótényezője van a betegnek, segíti az életmódváltást, szükség esetén pedig a gyógyszeres kezeléssel csökkenti a stroke kockázatát – fogalmazott Karpáti István.
A Debreceni Egyetem első Stroke Napján csaknem száz szakember vett részt.
(unideb.hu)
Hozzászólások