Szövevényes és kényes ügyben hozott ítéletet hétfőn a Debreceni Ítélőtábla. A vádlottak nem jelentek a tárgyaláson.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 1998-ban létrehoztak egy kereskedelmi és vendéglátói betéti társaságot, melynek fő tevékenysége vendéglátás illetve gabonafélék termesztése volt. 2006-ban a vádlottak egy mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató kft-t hoztak létre, melynek fő tevékenysége tárolás, raktározás volt, de szerepelt a felsorolásban mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, szállítmányozás, ingatlan bérbeadása és üzemeltetése is. A két cég vezetője I.r. vádlott volt. II.r. vádlott csak névleg volt tagja a társaságnak, a tényleges tevékenységben nem vett részt. I.r. vádlott 2005-ben és 2006-ban a két társaság nevében raktározási szerződést kötött határozatlan időre intervenciós kukorica tárolására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségénél. A szerződések érvényességének vége 2007 júliusában volt. A kukorica az MVH tulajdonát képezte. A raktárak Debrecenben, Nyíradonyban, Polgáron voltak és összesen 10.901,19 tonna 399.327.261.- Ft összértékű kukoricát tároltak bennük. 2007 májusában az MVH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége helyszíni ellenőrzéseket végzett a raktárakban és minden rendben talált a betárolt kukoricával kapcsolatban. Mindeközben I.r. vádlott a kft-t 2007 májusában fiktíven értékesítette két ukrán állampolgárnak, akiknek azonban nem állt szándékában a céggel tényleges gazdasági tevékenységet folytatni. Ezt követően a kft képviseletét ténylegesen Sz. János IV.r. vádlott látta el, aki rendelkezett a raktárak kulcsaival. Ezért I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukoricát értékesíteni kívánta. Ebben segítségére volt Sz. Roland III.r. és Sz. János IV.r. vádlott, akik tudták, hogy melyik raktárban mennyi kukorica van. I.r. vádlott egy cégnyilvántartásból törölt kereskedelmi kft nevében az intervenciós kukoricát 2007. május-júniusa között értékesítette egy másik kft-nek. A társaság pedig az ténylegesen megvásárolt kukoricát továbbértékesítette egy újabb 3 kft-nek. E cégek közül pedig volt olyan, aki szintén továbbértékesítette a kukoricát.
A vásárlók a raktárakból elszállították a megvásárolt terményt. 2007 júliusában az ellenőrzések során derült ki, hogy a raktárak üresek. I.r. vádlott az általa képviselt kft-vel betárolt, egyben rábízott, az MVH tulajdonát képező kukoricát jogtalanul eltulajdonította, amelyhez szándékosan segítséget nyújtott III. és IV.r. vádlott. A vádlottak által okozott kár értéke bruttó 446.620.882.- Ft. I.r. vádlott 2007. május–április havi teljesítési igazolásokat és azzal kapcsolatos számlákat adott át az MVH megyei kirendeltségén, és ezek alapján az MVH tárolási díjat utalt át a kft-nek. Mindkét pénzfelvétel időpontjában már egyik raktárban sem volt fellelhető az MVH sértett tulajdonát képező kukorica. Azonban csak a májusi tárolási díjra nem volt jogosult I.r. vádlott cége, hiszen áprilisban még a kukorica a raktárakban volt. Ennél fogva IV.r. vádlott 2007 júliusában tévedésbe ejtette az MVH-z, miszerint a kft jogosult lenne a májusi raktárbérleti díjra, ezért 4.850.000.- Ft kárt okozott, amely nem térült meg. I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukorica jogtalan eltulajdonításából származó pénz eredetének leplezése céljából, a pénzzel pénzügyi tevékenységet végzett.
Az első ítélet
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 májusában G. Gábor I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és pénzmosás bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 446.620.882.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. G. Péter Sándor II.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Sz. Roland III.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. János IV.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és csalás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság kötelezet IV.r. vádlottat, hogy fizessen meg az MVH-nak, mint sértettnek 4.850.000.- Ft-ot, valamint 2007. július 16-tól járó törvényes kamatot, továbbá az államnak 291.000.- Ft illetéket. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be. I., III. és IV.r. vádlott esetében súlyosításért illetve II.r. vádlott esetében pénzbüntetés kiszabásáért. IV.r. vádlott esetében az elkövetési érték magasabb összegben való megállapításáért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek.
Az Ítélőtábla határozata
A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa hétfőn megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Bíróság megállapította, hogy IV.r. vádlott 1 rb. csalás bűntettét bűnsegédként követte el. III.r. vádlott börtönbüntetését 1 év 6 hónapra enyhítette, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlott közügyektől eltiltását mellőzte. I.r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 52.107.983.- Ft-ban határozta meg. I., III. és IV.r. vádlottak az ítélet jogerőre emelkedését követően kötelesek az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak 394.512.899.- Ft-ot valamint az ezután járó törvényes kamatot, továbbá az államnak 1.500.000.- Ft le nem rótt illetéket megfizetni. IV.r. vádlottnak 4.850.000.- Ft Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére történő megfizetésére kötelezését, továbbá az ezután járó törvényes kamatra illetve az illetékre vonatkozó rendelkezését mellőzte. A bíróság IV.r. vádlott vagyonának terhére 3.233.333.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélőtábla egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg és a szükséges bizonyítékokat beszerezte az eljárás során, helyesen minősítette a vádlottak cselekményeit. A belső arányosságra figyelve enyhítette az ítélőtábla III.r. vádlott büntetését. A bíróság megállapította, hogy I.r. vádlott fiktív szerződéssel értékesítette a tulajdonában lévő gazdasági társaságot és ügyelt arra, hogy a legális és nem legális jövedelme keveredjen egymással, és a bűnös úton szerzett jövedelmének eredetét megkísérelte leplezni. Az ügyben a vagyonelkobzás összegének változása a polgári jogi igény felmerülésével van összefüggésben, hiszen az MVH polgári jogi igényében felmerült kártérítés összegén túlmenően kell megállapítani a vagyonelkobzás összegét.
Fotók és videó: Miskolczi János
Hozzászólások