Száztíz évvel ezelőtt, 1915. szeptember 4-én nyitotta meg kapuit a Hajós Alfréd első magyar olimpiai bajnok, építészmérnök által tervezett háromemeletes, legendás Aranybika Szálló, Debrecen főterének ikonikus épülete.
Az Aranybika Szálló egy a korát megelőző építési alkotás volt, nevét pedig hamarosan az egész ország megismerte.
A mai Bajcsy-Zsilinszky és Piac utca sarkán lévő terület az 1500-as években került az állattenyésztéssel foglalkozó Bika család tulajdonába. 1690-ben a telket és a rajta álló kőházat megvásárolta a város. Ebben az időben még csak egy fogadó, a Fehérló üzemelt a cívisvárosban, de a vásárokra érkező hatalmas tömeg miatt szükségessé vált további szálláshelyek létesítése, ezért 1699-ben a Bika-házat is fogadóvá alakították.
Tovább bővítettek, 1799-ben emeletet húztak a kőházra és már kocsmaként is működött, de sajnos az 1802-es debreceni tűzvészt a szálló is megsínylette és leégett.
Az újjáépítést követően, 1808-ban került az eredeti tulajdonos nevére utalva egy bikát ábrázoló vascégér a homlokzatára, amelyet 1810-ben aranyoztak be, innen származik az Aranybika Szálló neve.
Fotó: Kiss Lóránt
Debrecen megnövekedett idegenforgalma miatt újabb bővítésre volt szükség, így 1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint építették fel az egyemeletes szállodát, amelyben már kávéház és vendéglő is helyet kapott. A hely hamar megtelt a jómódú és értelmiségi vendégekkel, ezáltal Debrecen szellemi és társadalmi életének központjává vált és hamar szűkké is.
1913-ban ezt lebontották és a helyére épült 1915-ben a Hajós Alfréd építészmérnök és Villányi Lajos által megálmodott ikonikus épület.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
1915. szeptember 4-én nyílt meg a korábbiaknál hatalmasabb és impozánsabb, szecessziós stílusban épült háromcsillagos Aranybika. A grand hotelben 192 szoba, kávéház, éttermek, fürdő, színház és koncertterem is várta a vendégeket. A Bartók Béla nevét viselő teremben egyébként ő maga is több hangversenyt adott. A színház később moziként üzemelt tovább.
A második világháború sem kímélte az épületet, súlyos károkat szenvedett. A város ostromát követően a szovjetparancsnokság támaszpontja lett, majd rövid ideig itt szálltak meg az ideiglenes kormány tagjai. A hotelt a Rákosi-korszakban államosították, de ezután is központi szerepet töltött be a város életében és fontos társasági eseményeknek adott otthont.
A rendszerváltást követően az Aranybika Szállót privatizálták, többször változott a tulajdonos személye, mindeközben az épületkomplexum állapota egyre csak romlott. 2010-ben kezdődött meg az akkori tulajdonos, a Cívis Hotels Zrt. felszámolása, és évekig nem lehetett tudni, mi lesz az Aranybika sorsa, végül 2013-ban Boros József vásárolta meg.
2021-ben a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonába került, a felújítására és bővítésének átalakítására tervpályázatot írtak ki, amellyel korábbi cikkünkben foglalkoztunk, a pályázatot a Ferencz Marcel Kossuth-díjas építész által vezetett Napur Architect nyerte.
Hozzászólások