15 év után visszatért a cívisvárosba a Magyar Természetvédelmi és Biológiai konferencia október 20. és 23. között. Az eseményt a Magyar Biológiai Társaság a HUN_REN Ökológiai Központtal és a Debreceni Egyetemmel közösen szervezte, központi témája a biodiverzitás krízis egyik ritkábban vizsgált oka volt. Az eseményről az Alföld Televízió is tudósított:
A konferencia a magyar környezet- és természetvédelmi szakemberek legjelentősebb tanácskozása, amelyet a Magyar Biológiai Társaság a Debreceni Egyetemmel, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponttal és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával közösen tart az egyetem Böszörményi úti campusán.
Bács Zoltán rektor a megnyitón úgy fogalmazott: Debrecen nagy és dinamikusan fejlődő város, amelynek környezetében kiemelkedő természeti értékek találhatók.
Emlékeztetett, hogy 1939-ben a Nagyerdőt nyilvánították Magyarország első természetvédelmi területévé. Az egyetem szakembergárdája hozzájárult az ország első nemzeti parkjának, a Hortobágyi Nemzeti Parknak a megalakulásához, valamint a Debreceni Egyetemen jött létre hazánk első ökológiai tanszéke 1979-ben, majd 2003-ban az első hidrobiológiai tanszék.
A Magyar Biológiai Társaság tanácskozása 15 év után tért vissza Debrecenbe, miután a VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciát is a városban tartották 2011-ben. Az esemény résztvevői között oktatók és kutatók, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó államigazgatási szakemberek, civil szervezetek képviselői, valamint egyetemi hallgatók is vannak.
Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere szerint a közös gondolkodás viszi előre a várost. Köszöntőjében felidézte, hogy a városvezetés 2019-ben új környezetpolitikát hirdetett, amelynek célja Debrecen fejlesztése úgy, hogy közben a zöld szempontok érvényre is jutnak.
A megnyitón Rozinka Zsolt Illés, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közigazgatási államtitkára a környezetpolitika új korszakáról és a területért felelős hatóság hitelességének helyreállításáról beszélt.
Kiemelte továbbá, hogy a tárcánál külön államtitkárság foglalkozik a biológiai sokféleséggel. Ez felel az állatjólétért, az erdészetért és a természetvédelemért, utóbbi részeként a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése is cél.
Szabó Gyula, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a kutatószféra és a gyakorlati természetvédelem közötti élő párbeszédet erősíteni kell.
A tanácskozás középpontjában ezúttal a szennyezések és azok környezetre, valamint az élővilágra gyakorolt hatásai állnak. A szervezők szerint a témának különös aktualitást adnak az országban több helyen – így Debrecenben is – zajló ipari-gazdasági fejlesztések és az ezek miatti környezetvédelmi aggályok.
Lengyel Szabolcs, a szervezőbizottság elnöke, a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ igazgatója hangsúlyozta: az emberi tevékenység által okozott szennyezések a biodiverzitás fogyatkozásáért globálisan felelős öt fő ok egyike.
A Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központja 2023-ban jött létre. Közreműködik a város biológiai sokféleségének monitorozásában a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer révén, amelyben a biodiverzitás mellett a talaj, a víz és a levegő vizsgálata történik. Emellett nemzetközi szintű kutatásokat végez a városi biodiverzitás területén, részt vesz az egyetemi karok biodiverzitással és fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiben és környezeti nevelési tevékenységet is folytat – ismertette Lengyel Szabolcs.
A konferencia nyitóelőadását Kundrát-Simon Edina tartotta a városiasodás környezeti hatásairól. A tanácskozás négy napja során külön szekció foglalkozik a mezőgazdasági eredetű hatásokkal és a vizes élőhelyek szennyezésével, a város és a biodiverzitás kapcsolatával, valamint az aktuális természetvédelmi kihívásokkal. Az előadások mellett kerekasztal-beszélgetések is szerepelnek a programban.
Forrás: Debreceni Egyetem M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – SzZsL
Hozzászólások