Hétvégén a Kulturális Örökség Napjai mellett a magyar műemlékvédelem 150. évfordulójára is emlékezünk.
„Minden mívelt nemzet (…) nemcsak kegyelettel viseltetik, de fennállását is biztosítani igyekszik azon műemlékeknek, melyek daczolva a századok viharaival, egyenként művelődési történelmének egy-egy dicső lapját, ősei munkájának egy-egy századokra szóló jelét képezik”
1872. április 7-én, kereken 150 éve kelt rendeletével hozta létre a magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát, amely a magyar műemlékek védelmét szolgáló első saját állami intézményünk.
Mint minden évben, idén is szeptember harmadik hétvégéjére esik az az eseménysorozat, amely láttatja az érdeklődőkkel azt, ami a hétköznapokban csak ritkán mutatkozik meg: a kulturális örökségeinket. Lehet ez egy épület, egy híd, egy régebbi levél a padlásról, de mégis amennyire apróságnak tűnnek ezek a minden nap látott épületek, hidak, vagy titkos levélváltások a nagyszülők között, annál nagyobb értéket hordoznak magukban. A titkos összetevő pedig, a majdnem elfelejtett múlt.
A Kulturális Örökség Napjai egy olyan programsorozatot ígérő hétvége, melynek célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a kultúrát, és ingyenes kulturális programokra látogathasson el minden érdeklődő. A kezdeményezés 1984-ben, Franciaországból indult útnak, és azóta is töretlen sikerrel igyekeznek megrendezni minden évben.
1872-ben kaptak országos szervezeti keretet a nemzet épített értékeinek megőrzésére irányuló korábbi törekvések, és ezzel elindult egy olyan hatalmas munka, amelynek célkitűzése a hazánk történelmének, kultúrájának és művészetének pótolhatatlan örökségét képező épületek számbavétele, felmérése és megóvása.
Az évforduló kapcsán főként az országosan ismert, különösen értékes műemlék épületeink, együtteseink, történeti kertjeink bemutatására kerül sor.
Debreceni programok:
- Szeptember 17., szombat: 9:00 – 17:00: Cívis Udvar
Első ízben nyílik ki a nagyközönség előtt a debreceni volt Pénzügyi Palota udvara. A város egyik legszebb hivatali épületében foglal helyet – többek közt – a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Kossuth utcai részlege. Az egykori debreceni főbíró, Komáromy Csipkés György házának helyén álló patinás épület hangulatos udvarában a levéltár többfajta programmal készül a különböző korosztályoknak.
Programkínálatunk: kézműves foglalkozások (cégérpárosítás, mesterlevél-készítés), óriáskirakó (Debrecen címere), fegyverbemutató (magyar fegyverek 1849-ig), kiállítás (Cívis házak világai – levéltári és fotódokumentumok alapján), levéltári sarok (családkutatási tájékoztató), vetített képes előadások (Petőfi debreceni és érmelléki kapcsolatai; A régi Érmellék).
Várják az érdeklődőket 2022. szeptember 17-én, szombaton 9-17 óra között a „Cívis udvarban”, a Kossuth u. 12-14. szám alatt. Bejárat a Csokonai Színház felőli kocsibejáraton.
- Szeptember 18., vasárnap: 10:00 – 14:00: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
A debreceni Kossuth utcán, a Csokonai Színház szomszédságában pompázik az ifj. Bobula János tervei alapján épült, műemléki védelem alatt álló, eklektikus stílusú épület, melyet sokan Pénzügyi Palotaként is emlegetnek. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületében vezetett séta alkalmával fény derül arra, hogy milyen szálak fűzték az épülethez Komáromi Csipkés Györgyöt, a város egykori bíráját, ahogy arra is, hogy miről nevezetes a Komáromy-ház, vagy hogy milyen szerepet játszott az épület a II. világháború idején. Épületvezetések óránként indulnak.
- Szeptember 17., szombat: 13:00 – 17:00: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal székhelyépülete
Az egyik legszebb magyar szecessziós épület. Az egykori Hajdú vármegye megyeházát Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. Az új megyeháza épületének homlokzata erősen tagolt, a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemeivel, virágfüzérekkel és négy fegyveres hajdú szobrával tarkított. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címerét lehet látni. Az épület díszterme az Árpád-terem: falát és mennyezetét stukkók s a megye településeinek címerei díszítik. Díszes ablaküvegeit Kernstok Károly tervezte, rajtuk két honfoglaló vezér látható.
A megrendezésre kerülő vezetett séta során az érdeklődők többek között megtudhatják, hogy milyen szerepe volt az épületnek a magyar színjátszás történetében, ahogy azt is, hogy a történelem során kik és milyen céllal jártak az épület falai között.
- szeptember 18., vasárnap: 10:00 – 18:00: SétaTér – Utcafesztivál a cívisházakért
A rendezvény célja felhívni a figyelmet régi cívisházaink értékes mivoltára, megismerni történetüket, a benne lakók történeteit. A szervezők szeretnék, ha a nyilvánosság jobban megismerné Debrecen épített örökségét, az egykori cívis életformát, valamint úgy gondolják, ha ismerjük a múltunkat akkor a jelenünket is könnyebben megértjük. A cél tehát, hogy a rendezvény egyfajta mozgósító akció legyen, mely a polgárokban erősíti a kulturális örökség megóvásának igényét. Egy kicsit leegyszerűsítve az is mondható, hogy csak azt tudjuk igazán szeretni, aminek az értékeit jól ismerjük, s amit jól ismerünk és szeretünk, arról gondoskodunk is.
Részletesebb programért kattintson IDE.
- Szeptember 17., szombat: 17:00 – 19:30: Alföldi „Cívis” Városjárás
Kik az „igazi” cívisek?
Miért és hogyan alakult ki a „Debreceni Köztársaság” és a „dózsék” városa?
Milyen a debreceni építészet, várostervezés, képzőművészet?
Mi jellemzi a „debreceniséget”?
Hogyan házasodtak a debreceni emberek?
Mit ettek évszázadok során?
Hogyan temetkeztek a debreceniek?
Vajon miért vagyunk (?) bezzeg-város?
És még sok minden más, ami a témába belefér…
Hiánypótló sétával készültünk, melyen a „bölcsőtől a sírig” sétálunk: először a Déri Múzeum legendáit ismerjük meg, majd utunkat a Nagytemplom, Régi Városháza érintésével az ősi Kossuth utcán folytatjuk, egészen az egykori Nagy Református temetőig.
A túra résztvevői komplex módon ismerkedhetnek meg a cívisek világával: különböző tudomány- és kutatási területek eredményeinek segítségével, melyhez a Déri Múzeum helytörténeti részlege lesz sorvezetőnk.
Partnerünk volt a séta összeállításában a Járom Kulturális Egyesület és a Déri Múzeum.
- szeptember 17., szombat: 10:00 – 11:00: Debrecen legöregebb hídja, a Vágóhíd utcai felüljáró
Debrecen legöregebb hídja, a Vágóhíd utcai felüljáró bemutatása.
A műemléki korban lévő, megmentésre érdemes híd nagyon rossz, lassan életveszélyes állapotban van.
SÉTA MAXIMÁLIS LÉTSZÁMA
20 fő
Hozzászólások