Nagy és erőteljes hibrid támadási kísérlet érte Szerbiát akkor és azt követően, hogy valaki felrobbantott egy észak-koszovói csatornát – közölte Alekszandar Vucsics szerb elnök a szerbiai állampolgárokhoz intézett, televízióban is közvetített beszédében vasárnap Belgrádban.
Mint mondta, Belgrád a robbanást követően minden pristinai tájékoztatást figyelt, ám egyikben sem hangzottak el tények.
Péntek késő este eddig ismeretlen elkövetők felrobbantottak egy észak-koszovói csatornát, amely Koszovó két hőerőművét látja el vízzel, ezek az erőművek pedig az ország elektromosenergia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják.
A csatorna a térség ivóvízellátását is biztosítja. Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia „terrorista” akciójáról van szó, Belgrád azonban ezt határozottan visszautasította, Marko Djurics szerb külügyminiszter még arra is utalt, hogy Pristina állhat a robbantás mögött.
Vasárnap Alekszandar Vucsics rámutatott, hogy a robbanást követően a koszovói illetékesek azonnal terrortámadásnak minősítették az esetet, amelyért Szerbiát és Oroszországot tették felelőssé, emellett pedig biztosították a többi, stratégiailag fontos objektum védelmét.
„Belgrádnak és Szerbiának fogalma sem volt arról, ami történt, eszünkbe sem jutott ilyet tenni, senkinek nem kell aggódnia, mert nincs semmijük, nem tudnak semmit bizonyítani, mindenki megnyugodhat” – hangsúlyozta a szerb elnök. Hozzátette: Szerbia komoly államként nem foglalkozott az ilyen vádaskodásokkal.
A koszovói rendőrség viszont – mutatott rá – a nemzetközi joggal ellentétesen Észak-Koszovóban razziázott az állítólagos gyanúsítottak felkutatása érdekében. A koszovói rendőrségi akciót a nemzetközi közösség számára rendezett előadásnak nevezte Alekszandar Vucsics.
A szerb elnök szerint több ok miatt szeretné Pristina Belgrádot vádolni a csatornarobbantással; ezzel a koszovói hadsereget Észak-Koszovóba lehetne irányítani, akadályozhatnák Szerbia európai integrációját, a februári önkormányzati választásokra készülve a koszovói hatóságok terrorizmus vádjával szeretnék ellehetetleníteni a szerb indulókat, szeretnék még jobban megtörni a koszovói szerbeket, és Albin Kurti minden alkalommal, amikor csökken a népszerűsége, Szerbiát teszi felelőssé valamiért.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának feltétele.
A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.
(MTI/HP)
Hozzászólások