Csak remélni merem, hogy a napokban a hazai mozikba került Zanox – Kockázatok és mellékhatások című film alkotójáról/alkotóiról még nagyon sokat fogunk hallani. A Baranyi Benő rendezte magyar vígjáték ugyanis minden aspektusát tekintve magas minőséget képvisel. A film vetítésén jártunk.
Az alkotás a hollywoodi filmek egyik kedvelt kliséjéből, az időhurok problémájából indul ki. Azzal a különbséggel, hogy a főszereplő srác, az épp érettségiző Misi (Bálint Előd) egy kísérleti gyógyszer, a szorongást oldó Zanox hatására – azt némi alkohollal keverve – itt nem a jövőbe lát, hanem a múltba, s oda visszatérve képes elébe menni bizonyos, megtörténendő eseményeknek.
A film épp a Misi által megakadályozandó eseményeknek köszönhetően többféle műfajt is elegyít – mégpedig remek arányérzékkel. Az alkotás egyfelől felfogható egy romantikus történetnek is – hiszen Misi épp a múltba visszamenve lesz képes végre az érettségi utáni bulin „felszedni” a régóta kinézett osztálytársnőjét, Jankát (Erdős Lili), s ez a két karakter külön-külön, de együtt is annyira szerethető, hogy tényleg őszintén drukkolunk nekik és a végre megvalósuló boldogságuknak. Ehhez azonban Misinek egy másik műfajban is teljesítenie kell, mégpedig a krimi műfajában, mert épp a visszafelé történő időutazásával Jankát egy gyilkosság elől menti meg.
A harmadik műfaj, amiben a film nagyon erős, és a fenti két műfajjal együtt egymást erősíti, az a szatíra. Az időhurok problémáját ugyanis a rendező annyira magyarrá, ezáltal annyira kifigurázhatóvá tudta tenni ebben a filmjében, hogy az alkotásnak ez a szegmense önmagában is „megér egy misét”. A film helyszíne ugyanis az a Dunaújváros, ahol a szocreál stílus még mindig uralkodik azon a lakótelepen, ahol Misi és az őt nevelő nagymamája (Sólyom Katalin) él. Ezáltal az egész történet kap egy ma is elképzelhető, de a szocializmusban is működőképes szüzsét.
A múltból itt maradt emberek sokaságával is találkozunk ezáltal a filmben – lásd a Misinek egy citromleves üvegben a rendelkezésére bocsátott házipálinka előállítóját, a vörös orrú bácsit, vagy épp a kocsma „látogatóit”. Az iskola, ahol a srácok érettségiznek, szintén mintha a múltból maradt volna itt, a maga hatvanas-hetvenes éveket idéző berendezési tárgyaival. Nem beszélve a kórházról, ahová Misi a kísérleti gyógyszer szedése közben folyamatos kontrollra jár, benne a kezelőorvossal (Hatházi András). Aki, amíg nem próbálja ki maga is a Zanox-házipálinka „kombót”, szintén a régi időket idéző orvosi hozzáállását tanúsítja.
A „kombó” kipróbálása után azonban nagyon is mai figurává válik, akinek már semmi köze nem lesz az orvosláshoz, viszont új életstílusával annál inkább közvetít valami nagyon mait. Ahogy annak a bulinak a hangulata is, ahol az érettségizők próbálják „kiheverni” a vizsga megpróbáltatásait.
Így ezen elemek vegyítésével, illetve azáltal, hogy ez az időhurok a múltba repíti vissza Misit, nemcsak az ő közelmúltja, hanem Magyarország régmúltja is elénk tárul. Ebből a szempontból is rendkívül ötletes és ügyesen felépített filmet készített Baranyi Benő. Nem beszélve arról, hogy mindez a műfaj- és szüzsébéli kontamináció végig rendkívül humorosan tárul a néző elé.
Aki tehát egy remek és szórakoztató magyar filmet szeretne látni, semmiképp se hagyja ki a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című alkotást. Debrecenben az Apolló moziban megtekintheti.
Gyürky Katalin
Hozzászólások