Az elmúlt tizenhárom évben sikerült úgy összekovácsolni a nemzetet, hogy az Trianon óta sosem látott egységet jelent – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Táborban.
Szili Katalin, aki a nemzetpolitikáról és a magyarságról tartott előadást a Professzorok Batthyány Köre által szervezett konferencián, kiemelte: ez az egység megmutatkozik a magyarság együttműködésében, és ezt az intézményrendszer is jelzi, hiszen tovább él a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és létrejött a Magyar Diaszpóra Tanács.
Tehát megvannak azok a döntéshozó fórumok, ahol közös és nemzetstratégiára vonatkozó döntések születnek – hangsúlyozta.
Szili Katalin elmondta, a Máért minden évben, legközelebb pedig november 17-én ülésezik, akkor olyan, nemzetstratégiához kapcsolódó kérdésekről döntenek, amelyek a többi között az oktatás és a kultúra fejlesztését, valamint az identitás kérdéskörét érintik.
A miniszterelnöki főtanácsadó beszélt a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programról is, emellett elmondta, Sárospatakon olyan középiskolai osztály indult, ahol a „magyar tudatú fiatalok” nagyszüleik és dédszüleik gyökereit keresik.
Szili Katalin kiemelte, „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon kívüli magyarságért”, ez pedig a hétköznapi gondoskodást és együttműködést is magában foglalja.
Elmondta, az elmúlt tizenhárom évben sikerült egységet teremteni az állampolgárság és az ahhoz kapcsolódó választójog megadásában, az autonómia kérdését tekintve ez a tömbben élő magyarság számára a területi, a szórványban élő magyarságnak pedig a személyi és kulturális autonómia megadását jelenti.
Szili Katalin úgy fogalmazott, „egy egyesült Európa képe látszik felsejleni”, viszont szerinte a most zajló globális folyamatok azt diktálják, hogy „ne az egyesült Európa irányába, hanem a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett a nemzetek Európájában gondolkodjunk”.
A miniszterelnöki főtanácsadó demográfiai adatokról is beszámolt. Elmondta, a friss népszámlálási adatok szerint Romániában 1 113 973 a magyar nemzetiségűek száma, ez magában foglalja annak a 2,48 millió embernek a 4,5 százalékát is, akiknek a nemzetisége ismeretlen. Hozzátette, 977 450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek.
Szlovákiában a 2021-es adatok szerint mintegy 460 ezer ember alkotja a felvidéki magyarságot, és 2013-mal csökkent a magyar népesség száma a 2011-es népszámlálás óta.
A Vajdaságban 13-ról 10,48 százalékra csökkent a magyarság aránya, ez mintegy 200 ezer embert jelent – ismertette.
Hozzátette, Horvátországban 2021-ben 10 315-en vallották magukat magyarnak.
Szlovéniában a meglévő állami statisztikai adatokból származtatták a népszámlálási adatokat, ezek alapján 6 ezer magyar élhet az országban, egyesek ezt a számot 10 ezerre becsülik.
Ukrajnában 2001 óta nem volt népszámlálás, becslések szerint Kárpátalján a magyar nemzetiségűek száma 21 ezerrel csökkent a legutóbbi adatokhoz képest – ismertette Szili Katalin.
(MTI/HP)
Hozzászólások