„Csak egyetlen történet létezik” ― mondja a múltból visszaidézett nagymama Gothár Péter legújabb, a nemrég újranyitott magyar mozikba kerülő filmjében, a Hét kis véletlenben. „Háborús? Szerelmi?” ― kérdeznek vissza a szereplők. „Nem: családi” ― válaszolja a nagymama.
A családtörténet valóban kulcsfontosságú ebben a legújabb, hamisítatlan Gothár-alkotásban, amely a rendezőhöz méltón művészfilm a javából. Nemcsak a műfaját tekintve, hanem a szüzséje szempontjából is, hiszen egy művész família életébe pillant bele. Valóban belepillant, hiszen „snitteket”, „véletleneket” mutat be a korántsem átlagos család történetéből, ahol az anya, Gertrúd (Rezes Judit) énektanár, az apa, Misi (Mészáros Máté) kottarestaurátor, a gyerekük, Zoli (Börcsök Olivér) pedig a meglehetősen fura családjában történtekről videókat készít.
S mivel mindárom családtag igencsak elvont figura (sajátos, be nem fejezett mondatokban, klasszikusokat idéző töredékekben fogalmaznak, de úgy tűnik, hogy ők értik egymást, sőt, hogy csak így értik egymást), a fiú felvételei is meglehetősen elvontak: súrolják a valóság és fikció határát, ugyanis nem feltétlenül a valóságot tükrözik, hanem inkább azt, amit a fiú valóságosnak gondol egy-egy helyzetről.
Így egy idő után azt sem lehet tudni, hogy a lány, Albán (Mészáros Blanka), aki a múltból bukkan fel az anya életében ― valaha, amikor a lány általános iskolás volt, ő volt az énektanára ―, valós személy-e, vagy csak képzelik, hogy egyszer csak betoppan az életükbe. Az anya részéről valóságosnak tűnik, de látva a fiú fantáziavilágát, már ebben sem lehetünk teljesen biztosak… Mert miközben szürreális jelenetek sokaságán keresztül az anya a családját faképnél hagyva megpróbál ezzel a lánnyal új életet kezdeni a fent említett néhai nagymama házában, a lány a fiú (szexuális) fantáziájában is megképződik. Bibliai jelenetek sokasága kíséri az anya és a lány, a fiú és a lány kapcsolatát, amely utóbbiban nem véletlenül vannak jelen a bűnbeesére utaló almák is. Ám ezen kapcsolatoknak ismét csak a család a lényege: egy-egy új család történetének a lehetősége…
De mivel Gothár-filmet nézünk, mindez és minden megmarad a lehetőség szintjén. Ahogy lehetőség marad a (felszarvazott) Misi vágyakozása is az eggyel alattuk lévő emeleten lakó hölgy iránt (akinek a néma szerepét a sajnos nemrégiben elhunyt Börcsök Enikő alakítja tőle megszokottan páratlanul), s csak egy szerencsés véletlen folytán jöhetnének össze, s lehetőség marad a múltból egy videón keresztül megidézett zsidó származású nagymama II. világháborús története is, amely véleményem szerint a legszebb része az egész filmnek, a leginkább kellemes „véletlen” a néző számára, a maga bizarr mivolta ellenére.
Hogy miért, azt nem árulom el. Nézzék meg Gothár Péter legújabb moziját, hogy kiderítsék. Azt nem állítom, hogy könnyű majd’ két órának néznek elébe, intellektuális kihívásnak viszont annál inkább. Olyasfajta intellektuális kihívásnak, amelyben már önmagában a kiváló színészgárda játéka is „megér egy misét”: a filmre jellemző közeli képek és nagytotálok egyaránt érzékeltetik velünk a nagyrészt a Katona József Színház tagjaiból verbuvált művészek profizmusát, akiken látszik: értik Gothár nyelvét, és át is tudják azt adni.
A filmet keressék a debreceni Apolló mozi repertoárján.
Gyürky Katalin
Hozzászólások