A tavaszi fáradtság furcsa jelenségéről rengeteg cikk, kutatás, megállapítás született már az elmúlt évek során. Nem betegség, tünetei mégis hasonlítanak egy enyhe fertőzésre. A tavaszi fáradtság jön, körbenéz, és -szerencsére- hamar el is illan. Azonban most, 2021-ben is olyan általános jelenség, mint az elmúlt esztendőkben? Most, hogy szinte sehová sem mehetünk, szabadidős tevékenységeink és szociális kapcsolódásaink is korlátozva vannak, ugyanúgy eluralkodik rajtunk?
A tavaszi fáradtság okát tekintve a kutatások megegyeznek abban, hogy a D-vitamin szint csökkenése is állhat a kellemetlen szimptómák mögött. Télen lényegesen lecsökken a napsütéses órák száma, a magyarok ráadásul nem a vitaminraktáraik szorgalmas pótlásáról híresek, így mire beköszönt a március, bizony fogytán vagyunk az energiánknak.
A másik, kiemelten fontos tényező a hormon háztartásunk. Ahogy nő a napsütéses órák száma, a szervezetünk bioritmusa picit felborul, igyekszik a maga ütemében alkalmazkodni, aminek tempója néha lassabb, mint azt elvárnánk. Az alvásért felelős melatonin és a „boldogsághormonként” ismert szerotonin szintje az évszakváltáskor némi csúszást mutathat a normálishoz képest.
Az ellenszere természetesen a jó levegőn töltött idő és a napfürdőzés, a helyes és vitamindús táplálkozás, no meg a mozgás. Ha teszünk a ránk törő fáradtság, gyengeség és ásítóhullámok ellen, valamint igyekszünk átlendülni a tavaszi holtponton, akkor pár nap alatt ismét a régi formánknak örvendhetünk.
És eddig tartott a cikk azon része, ami egy teljesen átlagos évben igaz is lett volna a tavaszi hónapokra. Jelenleg cseppet sem élünk átlagos időket. Minden a feje tetejére állt, minden bizonytalan és minden úgy működik, mint ahogy korábban sosem. A mozgásunk, a szociális életünk korlátok közé szorult, az emberek egy nagyon nagy részének az otthonába költözött a munkahelye is.
Vajon a beszűkült élettér hatással lesz erre a jelenségre is? Már az első hullám lecsengése után arról születtek tanulmányok, hogy a megfelelő vitaminpótlás segíthet az immunrendszerünknek a járvány sűrűjében. Nem csodaszer, nem garantálja a szerencsés kimenetelt, pusztán egy kis tuning a szervezetünknek. Talán pont ezért, most még az is szedett C-, és D-vitamint, aki korábban sosem, így ha most készülne egy reprezentatív vizsgálat, talán lényegesen jobb eredménnyel zárnák a magyarok a D-vitamin szint mérését firtató versenyt.
Ha ez pipa, akkor ott van még a mozgás, mint a tavaszi fáradtság egyik hatásos ellenszere. Minden terem zárva, nincsenek edzések. Marad a futás, a gyaloglás, a biciklizés és az otthoni testedzés. A karantén sokakat fizikai önfejlesztésre sarkallt. Több ismert ember- köztük Kovács Patrícia, Palya Bea vagy Szabó Zsófi– is arról számolt be, hogy a mozgás a „maradj otthon” kezdetével lépett be az életükbe. Ha csak egy rövid sétát teszünk a szabadban, akkor mi magunk is láthatjuk, hogy egyre több kocogó és biciklis keresztezi utunkat az elmúlt esztendőkhöz képest, így kijelenthető, hogy nem csupán a sztárok körében nőtt a sport népszerűsége.
Ha tehát többet mozgunk, jobban figyelünk szervezetünk karbantartására, és a lehető legtöbb időt töltjük a szabadban, akkor ugyanúgy jelentkezhet a tavaszi fáradtság pandémia idején? A válasz az, hogy nem!
A mozgással jelentősen növelhetjük a szerotinin szintünket, a napsütés növeli a D-vitamin szintünket és segít a biológiai óránkat is a megfelelő mederbe terelni.
A csapda
Van azonban egy olyan tényező, ami ronthat a fenti képleten: az a fránya stressz. A stressz híresen jó szerotonincsökkentő bajkeverő. A járvány pedig tökéletes táptalaja a szorongató gondolatoknak és az azokból fakadó mentális igénybevételnek. A mozgással a stressz is csökkenthető– hiszen amellett, hogy aktivitással adjuk ki magunkból a feszültséget- a szervezetünket hozzászoktatja az úgynevezett „fizikai stresszhez”, amivel megtanul alkalmazkodni a feszült állapothoz. Ergo: sport, sport, sport és egy kis napfény.
A pandémia elmúlt egy évének tanulsága tehát, hogy a korlátozott élettérrel és a megtépázott kikapcsolódási lehetőségekkel a magunkra való odafigyelés végre kiemelt helyet kapott a tevékenységeink sorában. Ezért pedig az egészségünk nem csupán tavasszal lesz hálás.