Sok magyar embert érintő javaslatokról döntött kedden az Országgyűlés. Íme.
Közigazgatási eljárások változnak
Negyvennégy közigazgatási eljárással kapcsolatos törvényt módosított a parlament, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 128 igen, 33 nem és 31 tartózkodó szavazattal fogadták el. A tárcavezető a bürokrácia csökkentésével indokolta a változtatásokat, amelyeket az ügyfelek és az ügyintézők véleménye alapján dolgoztak ki.
A módosítás szerint 2017. július 1-jétől bármely járási vagy kerületi hivatalnál be lehet jelenteni a lakó- és tartózkodási helyet. Új elem, hogy a legjellemzőbb közüzemi fogyasztásmérőket egyidejűleg olvassák le, így a fogyasztónak csak egyszer kell rendelkezésre állnia.
A hatóságok a továbbiakban közvetlenül is jogosultak lesznek ügygondnokok kirendelésére, a gyámhivatali, egészségkárosodási, gyermekfelügyeleti támogatások felülvizsgálati eljárásai pedig az orvosi vizsgálattól függetlenül lezárulhatnak.
Gyorsulnak a lakástakarék-pénztári kifizetések a vásárlások és felújítások gyorsítása érdekében, az időtartam két hónapra csökken.
Az egyszerűen megítélhető ügyeknél – egyebek mellett közúti bírságolásnál – életbe lép az automatikus döntéshozatali eljárás, a hatóságok és szakhatóságok között pedig kizárólagos lesz az elektronikus kapcsolattartás.
Rögzítették azt is, hogy amennyiben a biztosítók téves értesítése miatt kivonnak egy gépjárművet a forgalomból, akkor a visszahelyezés költségei a biztosítót terhelik. A lefoglalt gépjárműveket pedig 30 napos átmeneti időszakig nem vonják ki a forgalomból, ezalatt az ügyfél rendezheti tartozását vagy megállapodhat a végrehajtóval.
November 30-tól létrejöhetnek a tankerületi központok
November 30-ával létrejöhetnek a tankerületi központok az oktatási tárgyú törvények módosítása révén, amelyet 129 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
A változtatás értelmében megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szétválása 58 tankerületi központra, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézményeknél végre lehessen hajtani. A módosítást indokolják a települési önkormányzati működtetési feladatok megszűnésével együtt járó feladatok is.
Pontosítják a fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályokat a tanköteles tanuló iskolából való kizárása esetére az új intézményben történő mielőbbi elhelyezése érdekében.
2017. február 1-jétől az állami felsőoktatási intézmények közé tartozik a Magyar Táncművészeti Egyetem.
Erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei
A tisztifőorvos járványügyi jogköreinek erősítéséről, a leletkiadás rendjéről és új pszichoaktív anyagok kábítószerré minősítéséről döntött az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosításával a kormány kezdeményezésére.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere indítványát 156 igen, 36 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Lehetőséget teremtettek arra, hogy az országos tisztifőorvos országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el.
Szabályozták azt is, hogy az egészségügyért felelős miniszter jogosult az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére.
Egyértelműsítették az egészségügyi szolgáltatók számára a leletkiadás szabályait annak érdekében, hogy a beteg szabályozott módon – minden intézményben ugyanolyan eljárással – ismerhesse meg az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményeit.
Nemzetközi szerződések ratifikációja
Az Országgyűlés két nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult. A képviselők elsőként a magyar és az ausztrál kormányok közötti légiközlekedési megállapodást hagyták jóvá, ami megteremti a jogi hátteret a két ország közötti légi járatok megindításához.
A parlament emellett elfogadta az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetését is.
A trafiktörvény hatálya alá vonták az e-cigarettát, de várhatóan szakboltban is lehet majd kapni
Az Országgyűlés a trafiktörvény hatálya alá vonta az elektromos cigarettákat is, de lehetővé tette, hogy egy későbbi külön jogszabály alapján ezeket a termékeket ne csak dohányboltban lehessen majd vásárolni.
A jogszabály-módosítást 154 kormánypárti és jobbikos – valamint egy LMP-s – igen szavazattal, 34 MSZP-s és független képviselő nem voksa ellenében, 4 LMP-s tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosítását Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javasolta, és egyszer már, november 8-án zárószavazásra is tűzték az előterjesztést, akkor azonban végül elnapolták a határozathozatalt.
Az indítvány eredeti célja az volt, hogy csak koncessziós dohányboltban lehessen forgalmazni elektromos cigarettát, továbbá több új típusú dohányterméket, például a most teret hódító, hevítéssel működő dohánytermékeket, illetve a dohányt is tartalmazó patronos termékeket.
A zárószavazás elnapolása után azonban a Miniszterelnökség egy olyan módosítást javasolt, amelynek értelmében az elektromos cigaretta, valamint más, módosított hatású dohánytermékek esetében külön jogszabály megengedheti majd, hogy ezeket ne csak dohányboltban lehessen forgalmazni. Ám ebben az esetben is a fiatalkorúak elől elzártan kell majd árusítani a termékeket.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén a zárószavazás előtti módosítási javaslatot úgy interpretálta, hogy a szabályozás könnyítése nem lesz korlátlan, mert a fiatalkorúak szigorú védelmét az e-cigarettánál is biztosítani kell. Ezért ha a korábban működő, e-cigarettát árusító boltok is forgalmazhatnak majd elektromos cigarettát, akkor rájuk is vonatkoznak majd a fiatalkorúak fokozottabb védelmét célzó szabályok. Ennek részleteiről egy később megszülető kormányrendelet rendelkezik majd – jelezte.
Elfogadták a kormány őszi adócsomagját
Az Országgyűlés elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.
A képviselők 131 kormánypárti – és egy független – igen szavazattal, 38 nem ellenében és 25 – jobbikos és egy LMP-s – tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.
A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.
A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.
Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása
Könnyebben teljesíthetik kötelezettségeiket a jövőben a környezetvédelmi termékdíj érintettjei, miután a Ház 129 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 6 tartózkodással elfogadta a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását.
A változtatás a gépjárműátalány fizetésének lehetőségét kiterjeszti a kishaszongépjárművekre és az autóbuszokra is, emellett ösztönzi az újbóli felhasználást, miközben tovább egyszerűsíti az egyéni hulladékkezelést.
A jövőben nem kell termékdíjat fizetni azon, termékdíjköteleles termékek után, amelyeket újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítés során állítottak elő.
Az egyéni hulladékkezelést választók termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási teljesítményük függvénye, a díj kiszámításakor a tárgyévi kibocsátást kell alapul venni.
Új polgári perrendtartási törvényt fogadott el a Ház
Többéves előkészület után új polgári perrendtartási (Pp.) törvényt fogadott el az Országgyűlés.
A törvénykönyvet 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház.
Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.
A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon. A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak – továbbra is megmarad a két elsőfokú szint -, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket.
Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.
A rendőrség is bírságolhatja a szabálytalanul drónozókat
Az Országgyűlés 154 igen, 33 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett elfogadta a légiközlekedésről szóló törvény módosítását, amely rendeletalkotási felhatalmazással lehetővé teszi, hogy a rendőrség is megbírságolhassa a szabálytalanul drónozókat.
Meghatározták a közös felhasználású (polgári-katonai) repülőtér részletszabályait. Ezeket a reptereket a nem nyilvános repülőtér kategóriájába sorolták, mivel elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légi jármű mozgásokat szolgálnak ki. Ilyen repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalták.
A törvény rendelkezik Magyarország légiközlekedési terep- és akadály-adatbázisának létrehozásáról is.
Megszűnt a lajstromozásra nem kötelezett légi jármű fogalma, helyébe a repülőeszköz és a pilóta nélküli légi jármű (drón) lép. A repülőmodell fogalma beolvad a pilóta nélküli légi jármű fogalmába.
A pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésének feltétele, hogy annak vezetője tudja, melyek azok a légterek, illetve területek, ahová nem repülhetnek be. Ilyenek például a védett területek és objektumok, valamint olyan területek fölötti repülések, amelyek térben és időben folyamatosan változnak (például védett személy mozgása, katasztrófa helyszíne, baleset miatt).
A törvény értelmében a HungaroControlnak a pilóta nélküli légi járművek használatát támogató, az aktuális légtér-információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése is a feladata lesz. Így a drónhasználók az alkalmazáson keresztül tudomást szerezhetnek azokról a légterekről, ahol számukra a repülés nem megengedett.
A módosítással a rendőrség is jogosult lett a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt bírságot kiszabni.
(MTI)
Hozzászólások