A Régi Városháza épületén a megépítése óta nem végeztek a mostanihoz hasonló léptékű rekonstrukciót. A teljeskörően megújult épületben Papp László polgármester kalauzolta a sajtó munkatársait október 9-én.
Mint elhangzott, a felújítás néhány évvel ezelőtt kezdődött. A főépület külső felújítására 2014-15-ben került sor, az elmúlt években pedig az épület hátsó része, az Orbán-ház (a Szent István park felőli része a városházának) külső és belső megújítása történhetett meg, az elmúlt években pedig a főépület belső felújítására került sor. Ez magában foglalta a városházi köztisztviselők által használt tereknek az elsősorban gépészeti-, energetikai felújítását, ez az Európai Uniós források a TOP forrásainak felhasználásával történt, illetve ennek a felújításnak a részeként egy külön beruházás keretében, saját forrásból megújultak a városháza reprezentatív terei is. A városvezető kiemelte, hogy minden tekintetben tiszteletben tartották a városháza tradícióit és azt szerették volna elérni, hogyha ezek a tradíciók még jobban érvényesülnek.
A felújítás reprezentatív terekre vonatkozó részének fontos koncepcionális eleme volt, hogy szerettük volna megmutatni, hogy ez az épület milyen történelmi jelentőségű, hiszen a város az ország, a nemzet életében rendkívül nagy jelentőséggel bír. Kétszer volt Debrecen Magyarország fővárosa, ma is az ország legjelentősebb városai közé tartozik, nagy gazdasági, oktatási, kulturális centrum. Ennek a háznak nagyon szép története van. Alighogy elkészült, 1843-ban a forradalom és szabadságharc időszakában 1848-49-ben kiemelkedő jelentősége volt, hiszen ’49 januárjától májusig a szabadságharc kormánya Debrecenben ülésezett az Országgyűléssel együtt, és Kossuth volt az első lakója ennek az épületnek – idézte fel a városvezető az épület történetének első időszakát.
Kossuth mellett megfordult az épületben Ferenc József és Erzsébet királyné, valamint Széchenyi István is, de ha csak a közelmúlt évtizedekre gondolunk vissza, akkor miniszterelnökök, pártelnökök is mondhatnám azt, hogy egymás kezébe adták a kilincset Debrecenben, és ennek a háznak nagyon komoly története van. Ez az épület 500 éve a debreceni közigazgatás centruma, és szerettük volna, hogyha ez az épület elmeséli ennek a csodálatos városnak a történelmét, ennek megfelelően került sor a felújításra – hangsúlyozta. Mint mondta, a fogadótér egy gyönyörű része a városházának. Az oszlopcsarnok és az érkezési tér valóban tudja reprezentálni azt, hogy ez az épület a városról szól. A 2024-es állapotoknak megfelelően készült egy makettje a városnak, amelyen a Debrecen szempontjából legfontosabb történelmi városmag és a városrészek nagy része látható a Nagyerdőtől egészen a déli városrészig. Hozzátette, a háznak ez a része a jövőben rendezvénytérként is tud majd funkcionálni. A belső udvarról szólva kiemelte, hogy az a város kulturális, társadalmi életének nagyon fontos helyszíne lesz majd a következő évtizedekben.
A felújítást igyekeztünk olyan igényességgel elvégezni, hogy a következő évtizedekben akár érintetlenül, felújítás nélkül is tudja szolgálni a város életét, a közgyűlési, a képviselői munkát és a város polgárait – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy megújultak az épület közösségi terei, a lépcsőház, a folyosók, és megszépült a korábbi nevén nagytanácsterem is. – A városháza nagyobb tereit, termeit a város életében fontos szerepet betöltő személyiségekről neveztük el. Erre vonatkozóan a közgyűlés néhány hónappal ezelőtt hozott egy döntést – idézte fel. Elmondta, a korábbi nagy tanácsterem, ma már Simonffy-terem néven fogadja majd a képviselőket és a közgyűlési munkát. Papp László felhívta a figyelmet arra, hogy megújultak a fényforrások, a csillárok az épületben, és fontos üzeneteket hordoznak a város történelméből, a főbírói eskü szövegéből, bizonyos lámpatesteken pedig a város életében fontos évszámok láthatóak.
A könyvnyomtatás Debrecen gazdaságának és történelmének az egyik legfontosabb részlete, és ha a könyvnyomtatás fontos, akkor természetesen a könyv is. A háznak a könyvnyomtatással nagyon szoros kapcsolata van, hiszen a nyomda nagyon sokáig a városháza épületében működött. A Kossuth-teremben egy könyvtártermet is létrehoztunk, amelynek alapításáról majd a közgyűlés fog dönteni. A fiókkönyvtár, amely a Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózatának része, látogatható lesz és a polgámesteri kézikönyvtár nevet viseli majd. A könyvtárban a mai korral, politikával, társadalomtudománnyal, jogi területekkel foglalkozó könyvek, kiadványok, a debreceni kultúra és irodalom gyöngyszemei, és természetesen a város történelméhez, történetiségéhez kapcsolódó kiadványok, sőt a könyvnyomtatás remekei is megtalálhatóak. A könyvespolcok fölött pedig a város egykori polgármestereinek portréit lehet látni a Déri Múzeumból letétbe helyezett festményeken – ismertette.
Forrás: debrecen.hu
Hozzászólások