Több civil szervezet szerint megbélyegző és nem az átláthatóságot szolgálja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, ezért elutasítják azt.
Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Háttér Társaság képviselői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy szerintük a törvénytervezet csak a szervezeteik megbélyegzésére jó, alkotmányellenes, ezért azt vissza kellene vonni.
Az öt civil szervezet képviselői azt követően nyilatkoztak újságíróknak, hogy részt vettek a kormány által létrehozott Emberi Jogi Munkacsoport keretében működő Egyéb Polgári és Politikai Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport ülésén, ahol megbeszélést folytattak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról.
Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta, hogy a megbeszélés felesleges volt, ugyanis a tervezetet előterjesztő fideszes országgyűlési képviselők nem fejtették ki érveiket az ülésen. "Nem álltak elénk, azon civil szervezetek elé, amelyeket leginkább érint majd ez a törvénymódosítás" – fogalmazott, hozzátéve, nem volt lehetőség érdemi vitára, nem jutottak közelebb az álláspontok.
Elmondta, az ülésen számos minisztérium képviselői is jelen voltak, valamint az öt civil szervezet mellett képviseltették magukat más szervezetek, alapítványok és vallási szervezetek is.
Szerintük a törvény teljesen szükségtelen és felesleges, minden egyes kötelezettségnek eleget tesznek a szervezetek. Ha pedig valamelyik nem, akkor most is van megfelelő szankciórendszer – jelentette ki Iván Júlia, aki azt hangsúlyozta: az öt civil szervezet minden évben nyilvánosságra hozza közhasznúsági jelentéseit, ezeknek a mellékletében szerepelnek a külföldi támogatások.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a civil szervezetek szerint megbélyegző a jogszabály, olyan információk átadására kötelezi a civileket, amelyeket jelenleg is jogszabályi kötelezettség alapján a honlapjukon nyilvánosságra hoznak, bíróságnak eljuttatnak. Csak arra jó a javaslat, hogy "stigmát ragasszon a nevükhöz".
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a törvényjavaslat abból a hibás előfeltevésből indul ki, hogy ismeretlenek és átláthatatlanok a civil szervezetek pénzköltései. Ez tényszerűen nem így van – jelentette ki.
Továbbá nincs arról szó, hogy ezen civil szervezeteknek a tevékenysége Magyarország nemzeti érdekét sérteni. Éppen ellenkezőleg, azért dolgoznak, hogy Magyarország jobb hely legyen – mondta Martin József Péter.
Kérdésre válaszolva közölte: ha elfogadják a törvényt, akkor annak szövegét megvizsgálják, és majd azután döntenek arról, hogy milyen további lépéseket tegyenek.
Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója azt mondta, hogy a törvényjavaslat nem az átláthatóságot kívánja szolgálni. Az átláthatóságot az infotörvény betartása szolgálná elsősorban, ugyanakkor Magyarországon több éve nincs lobbitörvény, amely szintén a döntéshozatalai folyamatok átláthatóságát lenne hivatott biztosítani – tette hozzá.
Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárának közlése szerint főleg a Soros György által támogatott szervezetek érzik úgy, hogy megbélyegzi őket, ha fel kell tüntetniük a külföldről kapott támogatást.
Völner Pál a kormány által létrehozott Emberi Jogi Munkacsoport keretében működő Egyéb Polgári és Politikai Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport ülése után beszélt erről csütörtökön Budapesten újságíróknak. Elmondta: nem tudtak dűlőre jutni a kormánnyal kritikus szervezetekkel a megbeszélésen, amelyen civil szféra képviselőivel egyeztettek a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló előterjesztésről.
Kifejtette, további vita tárgyát képezheti, hogy mely szervezetekre vonatkozzon a törvény, de a javaslat célja kimondottan az, hogy láthatóvá tegyék a hátterét azoknak a nem karitatív vagy egészségügyi, hanem kifejezetten politikai tevékenységet folytató szervezeteknek, amelyeket külföldről támogatnak, és "bizonyos kérdésekben nem a belföldön kialakult konszenzust, a többségi vagy kormányálláspontot képviselik".
(MTI)
Hozzászólások