Azt a cirkuszi mutatványt, amit cívisvárosi tömegközlekedésnek becéznek, maximum olyan fakírok előadásához tudnám hasonlítani, ahol a nézőknek is szöges ágyon kell feküdniük. Amúgy is kerülöm a villamost, buszt, mert tömeg van, késik, és mindenki frusztrált, mert tömeg van, késik…
Kalandvágyból egy laza, 30 fokos hőségben felugrottam a 2-es villamosra, de ahogyan Pelikán József gátőr sem sejthette, hogy Dániel Zoltán a titkosrendőrség fizetett spiclije, úgy én sem tudhattam, szauna is jár a poros cammogás mellé.
Izzadt a fedélzeten gyerek, életerős fiatal és persze az idősek is, kicsit kínzókamra jellege volt, lehet, adnak katasztrófaturizmust is a jegy mellé, ami a sofőrnél csak 550, mondjuk, 50 km-re meg elutazok 840 forintért.
Akkor volt egy kis levegő, amikor az ajtók kinyíltak, akkor szellő hintáztatta, na nem az ágat, mint a Pom Pom-ban, csak az oxigént beterelte a marhavagonba.
Az összes, ezért felelős embert utaztatnám pár körön keresztül, de mint a dal is mondja: “A Mercedes gyorsan száll, a villamos csak botorkál”.
Volt a kilencvenes években egy nagyszabású punkfesztivál, ami a “Mocskos BKV, sálálálálá” kezdetű össznépi énekléssel zárult. Megvilágosodtam.
Hozzászólások