A katolikus újjászületés 300. évfordulója alkalmából történelmi jelentőségű konferenciát tartottak június 12-én, pénteken a Debreceni Egyetemen.
A katolikus egyház története, újjászületése a 18. századi Debrecenben címmel rendeztek a katolikus újjászületés háromszázadik évfordulójához kapcsolódóan konferenciát a Debreceni Egyetemen, melynek jelentőségét mutatja, hogy korábban még a város katolicizmusáról nem volt ilyen sokszínű konferencia Debrecenben, ami a történelem-, néprajz-, irodalom- és egyháztudomány eredményeit egyaránt a közönség elé tárta.
– Az idei évet a római katolikus egyházmegye emlékévvé nyilvánította, hiszen háromszáz évvel ezelőtt kaphattak újra földeket és települhettek vissza Debrecenbe a katolikusok, akik végre templomot is építhettek – fogalmazott Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nincs kereszténység, akkor ma nem lenne Magyarország.
– Nem csak a katolikusok, az egész város ünnepel, a konferencián pedig a középkortól kezdődően megismerhetjük Debrecen vallási életét – ezt már Komolay Szabolcs alpolgármester mondta köszöntőjében.
A katolikus újjászületés háromszázadik évfordulója kapcsán a kutatók a konferencián felidézték, hogy a 17-18. század fordulóján nem éltek katolikusok Debrecenben, 1715-ben történt meg Debrecen szabad királyi városi címének országgyűlési becikkelyezése, ami lehetővé tette, hogy a katolikusok újra földeket kapjanak és beköltözhessenek a cívisvárosba.
Az 1690-es években kezdődött el a váradi püspökség újraszerveződése, melynek vezetője, Csáky Imre meghatározó szerepet vállalt a katolikus egyház debreceni térnyerésében, a Szent Anna Székesegyház felépítésében. A város felekezeti összetétele a 18. században változott meg, Debrecen 19. századi vallási sokszínűsége erre az időszakra, az 1700-as évek elejére vezethető vissza – tájékoztatott Papp Klára, a Bölcsészettudományi Kar dékánja.
(unideb.hu)
Hozzászólások