Az utóbbi években október 31-ről a legtöbbeknek az ősi kelta ünnep, a halloween jut eszükbe, amely az angolszász országok után kezd elterjedni az egész világon. Október utolsó napja azonban nem csak a töklámpásokról és az ijesztő jelmezekről szól, fontos szerepe volt a protestánsok életében, sőt, a magyar történelemben is.
499 éve, 1517-ben Luther Márton teológiaprofesszor kifüggesztette a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, a búcsúval való visszaéléseket és bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János, genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. A történelemi protestáns felekezetek október 31-én, a reformáció emléknapján emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól.
98 éve, 1918 nyarának végére nem csak az vált világossá, hogy az I. világháborút a központi hatalmak elvesztették, de az is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia napjai meg vannak számlálva. Károlyi Mihály pártja és a Függetlenségi Párt felvetette a magyar katonák hazahívását, a külügyek önállóságát és az Ausztriától való különválást. Ebben a helyzetben október 24-én lemondott a kormány. Másnap az egyetemi ifjúság kitűzte a budai Várra a nemzeti zászlót és esküt tett a független, szabad, demokratikus Magyarország megmentésére. A Károlyi-párt, a szociáldemokrata párt és a polgári radikálisok megalakították a Magyar Nmezeti Tanácsot, melynek elnöke Károlyi Mihály lett. Tömegtünettések kezdődtek, hogy kikényszerítsék: az uralkodó ne a saját emberét nevezze ki miniszterelnöknek, hanem a Nemzeti Tanács tagjaiból alakuljon meg az új kormány. Az őszirózsás forradalom október 30-31-én tört ki, hiszen senki nem akarta elfogadni, hogy Károlyi helyett az uralkodó saját embere legyen a kormányelnök. A megmozdult néptömegek megakadályozták a Keleti pályaudvarn egy katonavonat frontra indulását és egyre többen zsákmányoltak fegyvert. Valaki letépte sapkájáról a Habsburg-címeres jelényt és helyébe őszirózsát tűzött. Egyre többen utánozták tettét, így lett az őszirózsa a forradalom jelvénye. Senki sem akart már háborút. Egyetlen nap alatt, vér nélkül győzött a forradalom.
A forradalom szinte egyetlen halottja gróf Tisza István, egykori miniszterelnök volt, akit ismeretlen katonák kerestek meg és lőttek agyon október 31-én. (A tragikus sorsú miniszterelnök nevét 1921 és 1945 között Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemként őrizte a jelenlegi Debreceni Egyetem. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Tisza István szobrát új helyen, a Debreceni Egyetem főépülete előtt, ma 12:30-kor avatják fel. Erről később részletesen is írunk.)
(ezenanapon.hu, jelesnapok.oszk.hu, HP)
Hozzászólások