Kizárható minden összeesküvés-elmélet az uráli Gyatlov-hágón 60 éve elpusztult kilenc orosz sítúrázó ügyében – jelentette ki Andrej Kurjakov, a Szverdlovszk megyei ügyészi hivatal igazságügyi felügyeleti igazgatóságának vezetője jekatyerinburgi sajtótájékoztatóján.
Az orosz főügyészi hivatal szóvivője, Alekszandr Kurennoj a rejtélyes tragédia 60. évfordulóján jelentette be, hogy még egyszer megvizsgálják az Urál hegység északi részén található Gyatlov-hágón történt incidenst. Márciusban a szverdlovszki ügyészség munkatársai szakértők – geodéták, meteorológusok, speciális mentők – kíséretében utaznak a szerencsétlenség helyszínére, hogy ott kilenc különböző vizsgálatot végezzenek el. Az ügyészség a hozzátartozók kérésére és a közvélemény nagy érdeklődésére tekintettel tesz újabb kísérletet a történtek tisztázására.
Andrej Kurjakov hétfőn azt mondta, hogy noha a történtekkel kapcsolatos 75 elmélet közül 15 valamilyen módon a szovjet rendvédelmi szervek titkos tevékenységéhez kötötte a tragédiát, azoknak nem volt közük az ügyhöz.
Az ügyészség szerint legnagyobb valószínűséggel hurrikán vagy lavina végezhetett a túrázókkal. Kurjakov közölte, hogy hivatala bekérette az összes olyan iratot, amelynek bármilyen köze is lehetett a rejtélyhez. Elmondása szerint az iratok egy részét, a nyomozást elrendelő parancsra hivatkozva 30 évre titkosították, ám a titkosítást 20-30 éve feloldották, más iratok pedig mindig is hozzáférhetőek voltak.
Az Uráli Műszaki Egyetem hegymászókörének 10 tagja 1959 elején Igor Gyatlov végzős rádiótechnikai hallgató vezetésével egy 200 kilométeres, igen megerőltető, hegymászással kombinált sítúrára indult. A kalandot csak egyikük élte túl, aki egészségügyi okok miatt elszakadt a csoporttól.
A csapat 1959. február 1-jén táborozott le éjszakára a Halálhegynél (Otorten) a később Gyatlovról elnevezett hágón, ahonnan aztán sohasem indult tovább. A felkutatásra küldött expedíció három héttel a túrázók eltűnése után öt holttestre bukkant rá, több száz méterre az eredeti táborhelytől. A többi négy felleléséhez további két hónapra volt szükség.
A korabeli nyomozás megállapította, hogy a túrázók belülről tépték fel sátrukat és a mínusz 30 fokos hideg ellenére is hiányos öltözetben és mezítláb menekültek. Noha a holttesteken dulakodásra utaló nyomokat nem találtak, az áldozatok közül kettőnek betört a koponyája, kettőnek a bordája törött el, egynek pedig hiányzott a nyelve. A hatóságok arra a következtetésre jutottak hogy pusztulásukat "leküzdhetetlen természeti erő okozta".
A tragédiával kapcsolatban keletkezett magyarázatok hatósági összeesküvés, végzetes katonai kísérlet és a túrázók között kitört viszály lehetősége mellett szökött bűnözőket, őshonos manysikat, sőt földönkívülieket is meggyanúsítottak a csoport megnyugtató módon nem tisztázott halála ügyében.
(MTI)
Hozzászólások