A Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének tanársegéde a nyelvi szinten jelentkező udvariassági, valamint egyet nem értési formákat kutatja. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy ha nem értünk egyet a másikkal, azt hogyan fejezzük ki, mennyire nyíltan vagy burkoltan?
Koczogh Helga direkt és indirekt stratégiákat is elkülönített: van, hogy nyíltan kimondjuk, ha nem értünk egyet valamivel, de vannak burkolt eszközök is. Ha ellenpéldát hoz fel a másik fél, azzal már eltérő véleményét fejezheti ki. Burkolt egyet nem értési stratégia a részleges, jelképes egyetértés is, amikor úgy reagálunk egy adott véleményre, hogy „Igen, de…”.
Az egyetemisták körében végett vizsgálat kimutatta, hogy amikor két személy között szorosabb a kapcsolat, akkor sokkal gyakrabban fejezik ki ellentétes véleményüket, viszont amikor nagyobb a távolság, ami akár munkahelyi hierarchiából is fakadhat, akkor sokkal óvatosabban és kevesebb alkalommal tesz ilyet az ember.
A kutató korábbi felmérései arra is rámutattak, hogy korosztályonként különbség van a nemek udvariasság szerinti megítélésében: míg a 25 év alattiak úgy gondolják, hogy a nők a kevésbé udvariasak és nyíltan fejezik ki egyet nem értésüket, az 50 év felettiek pont a férfiakat tartják udvariatlanabbaknak, ráadásul úgy vélik, a nők hajlamosabbak egyetértést színlelni, ha nem értenek egyet valamivel.
– Jelenleg azt kutatom, hogy egy adott egyet nem értést inkább udvariasnak vagy udvariatlannak ítélünk-e meg attól függően, hogy az ellenvélemény hogyan van megfogalmazva, azaz milyen stratégiákkal fejezték azt ki. Az egyetemisták körében végzett kutatásnak meglepő kimenetele lett: azt a megnyilatkozást, hogy „Én ezzel nem értek egyet”, a magyarok egyáltalán nem tartják udvariatlan reakciónak – számolt be egy érdekes eredményről Koczogh Helga a Sajtóirodának.
Hozzászólások