Komoly tervek vannak arra, hogy újra legyen védelmi ipar Magyarországon, ami állami beavatkozás nélkül elképzelhetetlen – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az új iparstratégiát, az Irinyi tervet bemutatva kedden, Budapesten.
Lenner Áron Márk a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett, Business & Technology elnevezésű konferencián kifejtette: a globális és regionális biztonsági kockázatokat figyelembe véve kulcskérdéssé vált a honvédség és a rendvédelmi szervek fejlesztése, naprakész felszerelése, az importfüggőség csökkentése. A kormány azt szeretné elérni, hogy a környező országokhoz hasonlóan Magyarországon is legyen fegyvergyártás, ami középtávon exportlehetőséget is jelent.
Az iparstratégiát támogató forrásokról szólva kiemelte a versenypályázatokat. Ezek során az egyazon célra vonatkozó párhuzamos fejlesztések közül a legjobbnak ítélt projekt végső stádiumi fejlesztését, sorozatgyártását, piacra jutását valósítják meg. Ilyen még nem volt Magyarországon – jegyezte meg. A helyettes államtitkár szerint gondot okoz a jelenlegi pályázati rendszerben, hogy teljesen elválik egymástól a fejlesztés, a kapacitásbővítés és a gyártás finanszírozása. Probléma, hogy a vállalkozásoknak esetenként olyan dolgok fejlesztésére kapnak pénzt, amit nem fognak gyártani, vagy olyan termékeket gyártanak, amit fejleszteni is kellett volna előtte – jelezte.
A hatékonyabb végső termékek létrehozása érdekében ezért komplex pályázatokat terveznek megvalósítani – szögezte le. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója előadásában kiemelte: a monetáris politikai döntéseknek köszönhetően a költségvetés is könnyebb, fenntarthatóbb helyzetbe került. A jegybank alapkamat csökkentésének eredményeképp csökkentek a kamatkiadások mind a lakosság, mind az államháztartás területén, a költségvetés kamatkiadásai a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékával csökkentek 2013-2015 között, azaz mozgástér keletkezett a költségvetésben – fejtette ki.
Piaci várakozások szerint 2017-re csaknem 1,5 százalékkal lesznek kisebbek a kamatkiadások – tette hozzá. Virág Barnabás szerint folyamatos teher a bankrendszer számára, hogy magas a nem teljesítő hitelállomány a vállalati portfolión belül. Ezt várhatóan a jegybank által alapított eszközkezelő, a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. fogja feloldani úgy, hogy eszközvásárlásokon keresztül felgyorsítja a portfoliótisztítást, felvásárolva a kereskedelmi bankok rossz projekt- és kereskedelmi ingatlanhiteleit.
Kérdésre válaszolva elmondta: a következő lépés a lakossági szektor portfoliótisztításának felgyorsítása lehet, de hozzátette, hogy vannak adminisztratív korlátok a rendszerben, itt a kilakoltatási moratóriumot említette. Úgy vélte, közös megoldásra kell törekedni a bankrendszer, a kormány és a jegybank részvételével.
Az MNB ügyvezető igazgatója kitért arra, hogy az előrejelzések szerint 2017 végéig, 2018 elejéig maradhat az alacsony inflációs időszak, addigra érhető el a 3 százalékos inflációs cél. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapok jelentős olajárcsökkenése miatt ez az időszak még jobban is kitolódhat. A piaci várakozások is igazodtak a jegybank kommunikációjához, azt mutatják, hogy 2018 elejéig, 2018 közepéig maradhat az alacsony kamatszint a magyar gazdaságban – tette hozzá.
A Business & Technology háromnapos konferenciát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara és a Magyar Közgazdasági Társaság műegyetemi ifjúsági szervezete szervezte.
(MTI)
Hozzászólások