Rozs, vagy búza? Fehér, barna, magvas? Teljes kiőrlésű, vagy gluténmentes? Házi vagy bolti? Október 16-a az egyik legrégebbi és legalapvetőbb élelmiszerünk világnapja, amire nem is hinnénk, de akkora szükség van, „mint egy falat kenyérre….”
Manapság dúskálunk a világnapokban, szinte minden napra jut három. Sokszor abszúrd, máskor értelmetlen megemlékezésekre buzdítanak ezek a dátumok. Talán furcsa, de egy élelmiszernek, a kenyérnek is van világnapja. Méghozzá ma. A kenyér alapvető élelmiszernek számít, szinte minden háztartásban ott van az asztalon az étkezések alkalmával. Akkora a választék a pékségekben és a boltok polcain, hogy akár a hangulatunkhoz is alakíthatjuk, hogy éppen melyiket emeljük le és tesszük a kosarunkba.
A kenyér nem volt mindig ennyire könnyen elérhető, sem ennyire sokrétű. Ráadásul nem csak élelmiszerről, de számos kultúrában fontos szimbólumról is beszélhetünk, ennek a pékárunak a kapcsán.
Mióta ünnepeljük?
A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja- olvasható az OSZK tematikus oldalán. A világnap célja, hogy bemutassa, a kenyérnek sokkal nagyobb szerepe van az életünkben, mint azt gondolnánk. A világnapot csaknem 30 ország ünnepli főként karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat.
A kenyér szó a mai magyar köznyelvben kizárólag a magas, erjesztett kenyeret jelenti. Más európai országokban azonban magába foglalja az összes pékárut, a lapos lepénytől a croissant-ig.
Ahány nemzet, annyi kenyér-eredettörténet létezik. Az egyiptomiak kezdetben lótuszvirág kenyeret készítettek, míg mi magyarok, az őshazában kovász nélküli lepénnyel kezdtük meg leghíresebb alap élelmiszerünk gyártását. A kelesztett kenyér szintén Egyiptomból származik, míg a rómaiak nevéhez kötődik a rozscipó bevezetése és a pékségek intézményének létrehozása is. A különböző gabonafélékből sütött péktermékek gyorsan meghódították az egész világot, és szépen, lassan beépültek az adott kultúrkör hagyományaiba is.
A kenyér, mint kulturális szimbólum
Hazánkban augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén tartják az Új kenyér ünnepét is. 1949 óta tartja magát ez a hagyomány, amikor is az aratás után, az új búzából készült első kenyér előtt tisztelgünk. Mivel az aratás mindig augusztusra esett, augusztust Új kenyér havának is nevezi a népi kalendárium.
A kenyér a keresztény vallás szimbólumai között is szerepel. A kovászolatlan kenyér- azaz ostya, amit áldozás során kapnak a hívek- Jézus testét jelképezi. Emellett szerepet kapott mondákban, eposzokban, vallásos szövegekben, asszír, egyiptomi, ógörög valamint római írásokban egyaránt.
A kenyér számos költeményben megjelenik, mint a legfontosabb élelem. Ismerjük a mondást, hogy „úgy kell, mint egy falat kenyér„, a rabok régen kenyéren és vizen éltek, valamint az ókori Rómában is csupán két dologra volt szüksége a népnek: kenyérre és cirkuszra.
A bőség és a termékenység szimbóluma, szinte minden kultúrában, hiszen az adott év bő termésének a „gyümölcse”, ha a termés jó, a belőle készült produktum is az lesz. Az élet javának a jelképe, a friss házasokat sok országban esküvőjük másnapján kenyérrel és sóval kínálják, ami azt jelenti, hogy egy életen át osztozni fognak a földi javakban. A kenyér készítésének lépéseihez is külön-külön kapcsolódtak hagyományok, valamint egyes nemzeteknél kijelöltek külön kenyérsütő napokat.
A kenyerek fajtái
Hogy mennyi kenyér közül válogathatunk manapság a boltokban…nos annak felsorolására egyetlen cikk biztosan nem lenne elég. A csak búza- és rozslisztet tartalmazó kenyerek összetételét tekintve a magyarországi jogszabályok 9 féle kenyeret különböztetnek meg. Kenyérféléből viszont- úgy mint a kalács, vagy a cipók- már sokkal többet jegyez a szakirodalom. A kenyér készülhet kovásszal, vagy kovászt helyettesítő termék segítségével. Kelesztjük, sütjük, formázzuk, gyúrjuk: a kenyér sütéséhez rendelkezésre álló technikák száma is a végtelen felé tendál.
Mennyi kenyeret eszünk, mi magyarok?
Egy tavalyi kutatás szerint, hazánkban havonta 3647 forintot költünk kenyérre fejenként. Ez a szám megelőzi a hústermékekre fordított havi összegünket is, szóval kijelenthető, hogy a magyarok körében a kenyér az első helyen áll az élelmiszerek versenyében. Egy 2017 felmérés szerint, az egy főre jutó kenyérfogyasztás évente 37 kilogrammra jön ki. Ez az adat viszont már elmarad az európai átlagtól, ahol 50 kilogrammot számoltak ki a kutatás során, per fő.
A kenyér népszerűsége tehát mit sem csorbult az évezredek alatt. Mindig is ott lesz az asztalokon, mindig is jelen lesz a kezdő szakácsoknak szánt receptkönyvekben és mindig is jelképezni fogja a jólétet, a bőséget, a termékenységet, egyszóval mindent, amit az életünk során kívánhatunk magunknak! A kenyér, maga az élet!
Hozzászólások