A magyarok a tágabb értelemben vett európai átalakuló térségen belül általánosságban az elégedetlenebbek közé tartoznak, de erősödik a magyar lakosság körében a demokrácia és a piacgazdaság támogatottsága, a hazai közszolgáltatások színvonalának megítélése pedig kifejezetten kedvező az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) átfogó térségi felmérése szerint, amelynek eredményeit kedden ismertették az EBRD londoni központjában.
Az Élet az átalakulás közepette (Life in Transition) című felmérést a pénzintézet a Világbankkal együttműködésben tíz éven belül harmadszor végezte el, ezúttal 34 ország 51 ezer háztartását bevonva.
Arra a kérdésre, hogy "mindent figyelembe véve" elégedettek-e az életükkel, a magyar válaszadók 33 százaléka felelt igennel. Az EBRD ismertetése szerint a közép-európai és a balti térség egészében az általánosságban elégedettek aránya 54 százalék, az átalakuló térség egészének átlagában 43 százalék.
A demokrácia és a piacgazdaság magyarországi támogatottsága viszont erősödött az előző, 2010-ben elvégzett felmérés óta, az akkori 53 és 30 százalékról 59, illetve 38 százalékra. Az EBRD szerint e támogatottsági arányok magasabbak az átalakuló térség átlagánál.
A 140 oldalas összefoglaló magyarországi fejezete szerint ugyanakkor a válaszadók negyede nem részesít előnyben semmilyen politikai rendszert, a magyarok harmada számára pedig közömbös, hogy milyen a gazdasági berendezkedés Magyarországon.
Arra az EBRD által hipotetikusnak minősített kérdésre, hogy teljes körű politikai szabadságjogokat élvező, de gyenge gazdasági növekedésű, vagy korlátozottabb szabadságú, de erős gazdasági növekedésű országban élnének inkább, a felmérésbe bevont magyarok 70 százaléka az utóbbit választotta.
A válaszadók 63 százaléka szerint Magyarországon garantált a béke és a stabilitás, 55, 54, illetve 51 százalékuk ugyanígy nyilatkozott a szólásszabadságról, a szabad választásokról és a nemek egyenjogúságáról.
Az EBRD-felmérés megállapítása szerint a magyarok a németeknél borúlátóbban, az olaszoknál viszont derűlátóbban nyilatkoztak arról, hogy Magyarországon van-e jogállamiság, független sajtó, erős politikai ellenzék és méltányos bírósági rendszer.
A vizsgálat szerint a magyarok 45 százaléka szeretné, ha a kormány az egészségügyet helyezné a költségvetési ráfordítások fontossági listájának élére, viszont csak 36 százalékuk lenne hajlandó több adót fizetni annak fejében, hogy javuljon az állami egészségügyi ellátás.
Az EBRD-felmérés szerint a magyarok nagy többsége elégedett a közszolgáltatások színvonalával. A válaszadók 91 százaléka nyilatkozott elégedetten lakóingatlanának áramellátásáról, 88, 87, 86 és 85 százalék pedig megfelelőnek találja a telefonhálózat, a postai szolgáltatások, a fűtés és a vízellátás színvonalát.
Az EBRD szerint ezek az elégedettségi arányok vetekszenek a német és az olasz lakosság elégedettségi mutatóival a közüzemi szolgáltatások terén.
A bank, amely az összehasonlítás kedvéért vont be fejlett nyugat-európai gazdaságokat is a felmérésbe, jókora különbségeket mutatott ki ebben az országcsoportban. A két véglet éppen Németország és Olaszország: a németek 73 százaléka, az olaszoknak viszont csak a 43 százaléka mondta azt, hogy minden tényezőt összevetve elégedett életminőségével.
A vizsgált országok zömében az elmúlt évtizedben javult az általános elégedettségi mutató. Ez alól Fehéroroszország, Moldávia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna a kivétel, ezekben az országokban ugyanis a lakosság most elégedetlenebb az életével, mint 2006-ban.
A sereghajtó a teljes listán Görögország, ahol a lakosság alig 24 százaléka mondta magát elégedettnek életminőségével. A felmérésbe bevont görögök egy százaléka érzékelt javulást hazája gazdasági helyzetében a négy évvel ezelőtti állapothoz képes, és 92 százalék mondta azt, hogy életére hatással volt a Görögországot sújtó pénzügyi-gazdasági válság.
(MTI)
Hozzászólások