A kutatásban részt vevő hat munkacsoport a Népegészségügyi Kar irányításával egy négyéves pályázati program keretében azonosítja a legnagyobb súlyú népbetegségekre – a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre – hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoznak meg mérséklésükre. Az elmúlt két és fél év alatt elért eredményeket mérföldkő rendezvényen összegezték.
– Reprezentatív kérdőíves, valamint fizikális és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felmérésünk nyomán rendelkezésre áll egy már több mint 420 ezer adatot tartalmazó egyedülálló adatbázis a magyar és roma lakosok társadalmi-gazdasági-demográfiai státuszáról, egészségi állapotáról, laboratóriumi paramétereiről, életmódjáról, táplálkozási szokásairól, fizikai aktivitásáról, gyógyszerhasználatáról, valamint egészséggel és betegségekkel kapcsolatos ismereteiről – jelentette be a kutatást vezető Ádány Róza professzor, a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetének egyetemi tanára.
Az eredmények rávilágítanak, hogy mind a magyar, mind a roma populációban nagy gyakorisággal fordulnak elő szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségekre hajlamosító kockázati tényezők (elhízás, magas vérnyomás, emelkedett éhgyomori vércukor szint és/vagy cukorbetegség, emelkedett triglicerid szint, csökkent HDL-koleszterin szint). A romák körében speciális veszélyeztetettséget jelent, hogy a zsíranyagcsere-zavarok sokkal nagyobb arányban fordulnak elő, fokozott a hajlam diabéteszre, a táplálkozásuk fehérjeszegény, ugyanakkor állati eredetű zsírokban gazdag, a telítetlen zsírok aránya alacsony. Mindemellé pedig magas szénhidrát és hozzáadottcukor-fogyasztás társul. Az egyedülálló, összefüggés-vizsgálatokra is lehetőséget adó adatbázist a későbbiekben genomikai és lipidomikai adatokkal is bővítik.
A kutatás kiterjed a daganatos megbetegedések terjedésére is, az ezirányú eredményeket Balázs Margit, a DE NK Biomarker Analízis Tanszékének professzora ismertette. Paragh György, az Általános Orvostudományi Kar Anyagcsere Betegségek Tanszékének egyetemi tanára ezt követően arról számolt be, hogy a régió két súlyponti kórházának bevonásával, csaknem 1,3 millió adatból kiindulva azonosítottak, és gondozásba vettek 24 ezer beteget, akik fokozottan veszélyeztetettek a zsírháztartás zavara miatt. A felmérés hiánypótló, hiszen a gyakori genetikai betegség, a familiáris hypercholesterinaemia szűrése hazánkban még nem megoldott.
A projekt részeként a hátrányos helyzetű lakosság mentális egészségének és egészségműveltségének tényezőit is felmérik a Debreceni Egyetem kutatói, az 1200 ember bevonásával készülő programot a Magatartástudományi Intézet igazgatója, Kósa Karolina irányítja. Vizsgálják a fizikai aktivitás és az egészségi állapot összefüggéseit, ezeket Bácsné Bába Éva, a Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék vezetője vázolta a hétfői mérföldkő rendezvényen. Külön munkacsoport foglalkozik az eredmények egészségpolitikai transzlációjával, gyakorlati hasznosulásával is, a lehetőségekről Zsuga Judit, a Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék docense tartott prezentációt. A debreceni kutatók munkáját nemzetközi tanácsadó testület is segíti.
– Ez a kutatási módszertan – azzal, hogy magukat a roma lakosokat is bevonta a vizsgálatba – áttörést hozott a népegészségügyben. Az újfajta szemléletet, amit a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaztak elsőként, más országok is adoptálni tudják, Kanadában például a módszertan egyes elemeit alkalmazzák az indián népcsoportokra irányuló vizsgálatokban. Debrecen, illetve az egyetem hosszú évek óta meghatározó, vezető szerepet tölt be ezen a tudományterületen, a WHO és az Európai Unió szakpolitikáját is nagy mértékben segíti – emelte ki Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora, az egészségpolitikai szakirodalom legtöbbet idézett szerzője.
– A WHO elhivatottságát mutatja, hogy a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karával kollaborációs centrumként működik együtt, évek óta együtt dolgozunk a roma egészségügy terén. Ki kell emelnem, hogy a legtöbb kutatás itt, Debrecenben történik a romákat illetően, miközben nem csak Magyarországra, de a régió több országára is jellemző, hogy a hátrányos helyzetű populáció egészségi állapota rosszabb az átlagosnál, és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetősége terén is sok a probléma – mutatott rá a tanácsadó testület másik tagja, Piroska Östlin, a szervezet európai egészségpolitikai szakigazgatója.
A Debreceni Egyetem négyéves futamidejű, csaknem 1,5 milliárd forint pályázati forrásból megvalósuló projektjének eredményeiről eddig 58 nemzetközi közlemény jelent meg. A program a fiatal kutatók önálló tudományos munkára való felkészítését is kiemelt feladatnak tekinti, 2017 óta 17 PhD-védés történt.
(unideb.hu)
Hozzászólások