A Pénzcentrum információi szerint januártól a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítási szabályokat nem csupán az építési tevékenységek egy meghatározott körére követelik meg, hanem minden építkezésre. A jövőre beköszönő óriási változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szabály univerzális, a felelősségbiztosítás megkötése nélkül a kivitelezési munkák jogszerűen nem végezhetők el.
2025. január 15-től minden építőipari vállalkozó számára kötelezővé válik a felelősségbiztosítás. Az új jogszabály célja, hogy a szakmai hibákból, mulasztásokból, vagy gondatlanságból eredő károkat fedezze, és védelmet nyújtson a megrendelők és harmadik felek számára. A jogalkotó felismerte, a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás rendszerének bővítéséhez fontos társadalmi érdek fűződik
mondták el a Pénzcentrumnak a DLA Piper szakértői.
A vonatkozó kormányrendelet meghatározza, hogy milyen esetekre kell kiterjednie a kötelező felelősségbiztosításnak. Ide tartoznak a személyi sérüléses és dologi károk, valamint e károkkal összefüggésben felmerülő sérelemdíjak. A károk megtérítéséért a kivitelező kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
A biztosítás az alábbi helyzetekben nyújt fedezetet:
- Szakmai hibákból vagy szabályszegésekből eredő károk: személyi sérülések, dologi károk (például anyagok károsodása).
- Nem vagyoni sérelmek: sérelemdíjak, amelyek a személyi sérülésekkel összefüggésben merülnek fel.
- Alvállalkozók tevékenysége: a fővállalkozók biztosítása az alvállalkozók által okozott károkra is kiterjed.
A DLA Piper szakértői a Pénzcentrumnak kiemelték: a biztosítás arra szolgál, hogy ezeket a károkat fedezze, vagyis a biztosító fog fizetni az olyan káresemények után, amelyeket máskülönben jogszabály szerint a károkozó kivitelezőnek kellene megtérítenie. A biztosítók és a kivitelezők között is merülhetnek fel jogviták, a pereskedések lehetőségét a bonyolult, többszereplős rendszerekben nem lehet kiküszöbölni. Hasonlóképp, az alternatív vitarendezési formák alkalmazása sem zárható ki.
A DLA Piper szakértői szerint a felelősségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt és szankciós tevékenységet főleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) látja el. Az MKIK-hoz szükséges bejelenteni a felelősségbiztosítás szerződés megkötését, valamint a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnését. Továbbá a MKIK ellenőrzi a biztosítások meglétét is.
És itt jöhet a legfájdalmasabb rész: ha a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik felelősségbiztosítással, először megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, majd a türelmi idő lejártának eredménytelen eltelte esetén a kamara törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból. Ráadásul az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének megtiltásával szankcionálhat még az építésügyi hatóság is, ha megállapítja, hogy az MKIK névjegyzéke szerint a kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.
A Pénzcentrum kérdésére a szakértők elmondták: a MKIK valóban komoly feladatot kapott az adminisztráció körében. De a kivitelezési kódex nem folyamatos, hanem legalább évente egyszeri ellenőrzési kötelezettséget rendel számára. Azt is előírja, hogy az MKIK-nak szabályzatot kell kidolgoznia az ellenőrzés rendjéről. Az építésügyi hatóság esetében ugyanakkor nincs külön adminisztrációs kötelezettség előírva, a hatóság az MKIK névjegyzékéből fog dolgozni – valószínűsítették a szakértők.
Mivel a felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések 2024 október elsején léptek hatályba, az olyan szerződésekre, tevékenységekre, amelyeket ezen időpont előtt kötöttek, vagy kezdtek meg, nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni. Ha azonban a kivitelező ettől az októberi időponttól új szerződést köt, vagy új kivitelezési munkálatokba kezd, úgy a köteles a felelősségbiztosítási szerződés megkötésére.
Forrás: Pénzcentrum
Hozzászólások