A nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok és a höveji csipkevarrás élő hagyománya került fel az idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, a cigány/roma szellemi kulturális örökség megőrzésének pedagógiai programja a Gandhi intézményi rendszerben pedig a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló jó megőrzési gyakorlatok nemzeti jegyzékére – jelentette be Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár pénteken Debrecenben, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a Református Kollégium dísztermében tartott megnyitón elmondta: az országban 624 esemény, 100 településen, 268 helyszínen kapcsolódik a kulturális örökség napjai rendezvényeihez.
Az idén a természet és az örökség kapcsolata áll az ötven országban zajló események középpontjában, hazánkban ez egészül ki három további témával, a reformáció 500., Arany János születésének 200., és a kiegyezés 150. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésekkel – tette hozzá.
Szavai szerint Magyarország kormánya kiemelt prioritásként kezeli a hazai épített és természeti örökség védelmét. Ennek ékes példája a múlt héten közzétett építészeti programfelhívás, amely a vidék épített örökségének megőrzését, megóvását és bemutatását célozza. Latorcai Csaba kiemelte: a program keretében 50 százalékos támogatást kaphat minden olyan régi épített emlék tulajdonosa, aki vállalja a tulajdonában álló műemléki épület teljes, vagy részleges felújítását.
Értékes műemlék épületek újulnak meg a Nemzeti Várprogram és a Nemzeti Kastélyprogram keretében is európai uniós és hazai források felhasználásával – tette hozzá megjegyezve: kiemelt céljuk az épített örökség bevonása a hazai és a nemzetközi turizmusba.
"Magyarországon gazdag ország, gazdag népének gazdag örökösei vagyunk" – mondta az ünnepségen Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos, aki az épített örökség mellett felhívta a figyelmet a szellemi örökségre, példaként említve Arany Jánost és a száz éve született Szabó Magdát, illetve a lelki örökségre, amit a reformáció is jelent 500 éve.
Papp László, Debrecen polgármestere a város gazdag kulturális öröksége mellett elkötelezettségről beszélt és reményét fejezte ki, hogy 2023-ban Debrecen lesz Európa kulturális fővárosa.
Gáborjáni Szabó Botond, a kollégiumi nagykönyvtár főigazgatója a rendezvénynek otthont adó Református Kollégium, mint nemzeti emlékhely értékeire hívta fel a figyelmet.
A rendezvényen emlékeztetettek rá: az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. Az egyezmény célja a közösségi tudás, a gyakorlat, a kifejezésmódok megőrzése, a közösségek identitásának megerősítése és a kulturális sokszínűség elismerése. A szellemi kulturális örökség szakmai feladatainak koordinációjával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságát bízta meg.
Az egyezmény magyarországi végrehajtásának fontos lépése volt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének létrehozása. A ma már 30 elemből álló nyilvántartásban szerepelnek társadalmi szokások, szóbeli hagyományok és hagyományos kézművesség, valamint az örökség megőrzésének jó példái is.
A debreceni rendezvényen részletesen bemutatták a listára most felkerült három elemet.
A nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok nemzeti jegyzékre való felterjesztését Nagyecsed Város Önkormányzata kezdeményezte. A Felső-Tisza vidék az 1950-es évektől került a magyar táncfolklorisztikai kutatások fókuszába, amelynek következtében Nagyecsed a magyar néptáncmozgalom egyik legismertebb táncos településévé vált. A gazdag motívumkészlettel rendelkező, archaikus elemeket is őrző, országosan ismert nagyecsedi táncok fejlődését nagymértékben befolyásolta a cigányok tánckultúrája. A táncnak köszönhetően a cigányság és a magyarság együttélése szorosabbá vált, közös nyelvként a tánc szolgált. A cigány és a magyar táncok a mai napig hatnak egymásra. A nagyecsedi közösség a magyar verbunk, a lassú- és friss csárdás, a cigány szóló, a páros szóló, a botoló és a cigány csárdás tánchagyományát élteti tovább.
A höveji csipkevarrás élő hagyományának felterjesztését Hövej község polgármestere kezdeményezte. A Győr-Moson-Sopron megyében található településen 165 éve él a csipkevarrás hagyománya. A höveji pókos hímzés eredete Nyikos Gáspárné Horváth Borbálához nyúlik vissza, aki a Pozsonyhoz közeli Pusztasomorjáról vitte haza, és adta át tudását társainak. Az évek során technikailag és motívumkészletében egyaránt fejlődő csipkevarrás művészetére büszkék a településen élő emberek. Hövej öröksége, a magyar népművészet kiemelt darabja a falu címerében is megtalálható.
A cigány/roma szellemi kulturális örökség megőrzésének pedagógiai programja a Gandhi intézményi rendszerben felterjesztését a szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok listájára a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. nyújtotta be. Az intézmény célja a cigány/roma kultúra megismerésének és megőrzésének oktatási kereteken belül való biztosítása, mivel a cigány/roma kultúrát képviselő emberek száma fogyatkozik. Az intézmény egyik küldetése, hogy a diákjainak átadja és visszatanítsa a cigány/roma hagyományokat. Ennek alapján építették fel a tantervet is, amelyben kiemelkedő szerepet kaptak a lovári és beás nyelvek és a cigány népismeret oktatása.
Fotók: Pénzes László
(MTI, HP)
Hozzászólások