Széchenyi István óta tudjuk, hogy a magyar állattenyésztés koronaékszere a lótenyésztés, aminek a továbbfejlesztéséért mindent meg kell tennünk a Kárpát-medencében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Kovászna megyei Oltszemen megrendezésre kerülő nemzetközi fogathajtó verseny megnyitóján ma.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzeti történelmünkből tudjuk, a magyar ember és a ló elválaszthatatlan egymástól. Hozzátette: a magyar mének kiváló genetikai állományára és vérvonalára támaszkodva lehet megújítani és nemzetközi szinten is még eredményesebbé tenni a lótenyésztést. Ehhez azonban szoros együttműködésre van szükség. Az eddigi intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy Szilvásváradon kerülhet megrendezésre a négyesfogathajtó világbajnokság – emelte ki a tárcavezető.
Nagy István az oltszemi sportesemény megnyitóján jelentette be, hogy újabb anyaországi tenyésztésű, ezúttal kisbéri félvér fajtájú mén került Erdélybe, a Kovászna megyei Sepsibodokra. Kifejtette: a Széltoló névre keresztelt állat felmenői között megtalálható egy híres oltszemi mén is, amely mintegy száz évvel ezelőtt került el a településről, így
a most átadott lóval a fajta visszatért hazájába.
A kisbéri félvér mén egy tavalyi kezdeményezés folytatásaként került a határon túlra. 2020 júniusában négy, különböző fajtájú, magyar tenyésztésű mént indított útnak az agrárminiszter Erdélybe, elsősorban annak vizsgálatára, hogy azok az ottani, heterogén lóállományra milyen hatást gyakorolhatnak. A négy mén négy különböző magyar tulajdonú gazdaságba került olyan területi eloszlásban, amely biztosítja azt, hogy minél több erdélyi tenyésztő és tartó elérhesse azokat.
Forrás: Agrárminisztérium