A sajtótájékoztatót levezető Dr. Vadász Dániel, a Coopera alapító producere azzal kezdte a mondandóját, hogy különleges élmény számára, hogy a Csokonai Színházzal dolgozhat együtt, hiszen itt kezdte annak idején a pályafutását, s az akkori emlékeire ma is szívesen gondol vissza. De nemcsak a személyes kötődése okán örül annak, hogy a három éve a vidéki operajátszás népszerűsítéséért dolgozó Coopera ismét jelen lehet a Csokonai Színházban, hanem azért is, mert úgy érzi: itt az együttmunkálkodás során nemcsak igazi emberi kapcsolatok, de szövetségek alakulnak ki. Ennek a szövetségnek pedig a fő alapja a bizalom, ami Gemza Péterrel, a Csokonai Színház igazgatójával azonnal kialakult közöttük, hisz rájöttek: egy cél vezérli őket. Az, hogy minőségi produkciók szülessenek a vidéki operajátszás terén, olyanok, amelyek a bemutatójukat követően „sem vesznek el a süllyesztőben” tíz-tizenkét játszott alkalom után, hanem akár évek múlva is újra elővehetőek, amennyiben igény és szükség mutatkozik rájuk. A bizalomhoz pedig az is hozzátartozik, hogy olyan rendezőket kérjenek fel egy-egy ilyen koprodukciós előadás létrehozására, akinek a neve már önmagában védjegy a sikerhez. Ez esetben Juronics Tamás személye volt számukra ennyire egyértelmű, s neki köszönhetjük Mozart Szöktetés a szerájból című operájának ezt az újszerű megközelítését a színpadon.
A rendezés rejtelmeibe azonban már nem dr. Vadász Dániel, hanem maga a rendező, Juronics Tamás avatta be a jelenlévőket. Amint azt megtudhattuk tőle, az olvasópróba közben még elég sok negatív gondolat kínozta a színre viendő opera kapcsán, mert úgy érezte, elég nehéz fogást találni a Szöktetés a szerájból-on. Hiszen sok olyan dramaturgiai és ritmusbéli kérdést vet föl, amelyet korántsem korszerű színházi eszköztárral fogalmaz meg. Amikor viszont jobban beleásott a műbe, s megtalálta hozzá a kulcsot, ezek az aggályai megszűntek. A kulcs pedig az, hogy a mába helyezi a rendezésével ezt a közel négyszáz éves történetet, a mű menete, a történetmesélés azonban nem lesz formabontó. A mába helyezés inkább arra vonatkozik, hogy a darabban adott nő és férfi közötti viszonyokat, hatalmi helyzeteket ma is aktuálisnak érezhetjük, így a mesének ez a vonulata a mai néző számára is rendkívül elgondolkodtató lehet. Ezen kívül rendkívül izgalmas, ha nem a legizgalmasabb feladatnak érezte az adaptáció során a karakterek lelki útjainak kibontását, s azt, ahogyan a rejtélyes, egyetlen hangot sem éneklő, de az egész történést nagyban befolyásoló Szelim pasához ezek a karakterek viszonyulnak. A rendezés egyik érdekessége egyébként épp Szelim pasa megtestesítéséből fakad, hiszen őt a produkcióban nem operaénekes, hanem a többszörös szereposztás miatt két prózai színművész, Mertz Tibor és Lengyel Ferenc fogja megformálni.
Ezt követően dr. Vadász Dániel átadta Gemza Péternek, a Csokonai Színház igazgatójának a szót, aki visszatért a kollégája által korábban felvetett bizalom kérdésköréhez. Ahhoz, hogy ezt ő is mennyire fontosnak érzi ebben az együttműködésben a Cooperával. Hogy miért is? Azért, mert hat éve, amióta, előbb művészeti vezetőként, majd most már színidirektorként a Csokonai Színházban dolgozik, azt tapasztalja, hogy egyszerre négy-öt produkció is születik az országban egyetlen operából. Két-három Don Giovanni például egy évad alatt biztosan. S ő többször is tárgyalt különböző teátrumokkal arról, hogy ezeket a produkciókat meg lehetnek csinálni együtt is, de a tárgyalások általában nagyon korán megrekedtek, mert mindegyik színház a saját darabját akarta megcsinálni. A Cooperával viszont ebben végre egymásra találtak, s tényleg egy bizalmon alapuló partneri viszonyt tudtak kialakítani. Ennek része az is, hogy olyan magas színvonalú előadások szülessenek, amelyek hosszú ideig repertoáron tarthatók, és akár évek múlva is elővehetők, valamint nemzetközi szinten és „porondon” is megmérettethessék velük magukat. S direktorként, az előzőleg a Cooperával karöltve létrehozott Figaro házassága című produkció tapasztalatai alapján is egyértelműen állítja: egy vidéki színház, ha operát szeretne színre vinni, gazdasági és logisztikai szempontból lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerül a Cooperával társulva, mintha önerőből próbálna saját, a műfaj iránti elkötelezettségének és a nemzeti színházi státusz elvárásainak megfelelni.
A sajtótájékoztatón ezt követően az a Somogyi-Tóth Dániel nyilatkozott, aki a Kodály Filharmonikusok vezetőjeként és a Csokonai Színház zenei igazgatójaként vesz részt a darab létrehozásában. Somogyi-Tóth elmondta: az, hogy létezik Magyarországon az operajátszás terén egy olyan alternatíva, amely nem a Magyar Állami Operaház, hanem a vidéki színházak különálló kísérlete, önmagában kiváló. Azért is, mert azok a vidéki teátrumok, amelyek önerőből már nem tudnának egy operatársulatot is fenntartani, ezáltal az együttműködés által lehetőséghez jutnak. Ami pedig Mozart művét illeti: ez a legfrissebb, a legáttetszőbb, s ezáltal a nézők számára is leginkább befogadható operája a szerzőnek. Ezért bízik benne, hogy egy igen pörgős előadást láthatnak december 6-án, 7-én és 9-én Debrecenben a nézők, hogy ezt követően – a széleskörű együttműködésnek hála -, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház is műsorára tűzze a produkciót.
Dr. Vadász Dániel ezt követően kitért a kiváló szereposztásra. A valóban impozáns névsor a következő: a fent említett, Szelim pasát alakító színművészek mellett Konstanze szerepében Kolonits Klárát illetve Rendes Ágnest, Blonde szerepében Nánási Helgát illetve Zábrádi Annamáriát lehet majd látni. Belmonte szerepét Balczó Péter valamint László Boldizsár, Pedrillóét Laki Péter és Szerekován János vállalták magukra. Ozmint Kovács István és Cseh Antal fogja megformálni. Az igazgató azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni: a díszlettervező Cziegler Balázsnak hála egészen különleges látványvilág fog a néző szeme elé tárulni, amelyet csak fokoznak a Jeremiás Bianka készítette jelmezek. Romhányi Ágnes fordításának köszönhetően pedig a produkció szövege is újszerűen fog hatni azok számára, aki akár Debrecenben, akár a későbbiek során Győrben illetve Szegeden megtekintik ezt a minden szempontból grandiózusnak ígérkező Szöktetés a szerájból-t.
Gyürky Katalin
Hozzászólások