Újfehértó két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén fekszik. Az első írásos források, ahol a helység neve “Uj Fejertho”-ként lejegyzett, 1608-ból származnak. 1836. április 28-án nyerte el a település a mezővárosi címet, amely a legintenzívebb időszakát hozta el a város történelmének. Az V. Ferdinánd által adományozott cím évi négy rendbeli vásártartási joggal erősítette az addig is nagy jelentőséggel bíró kereskedelmi forgalmat, így tehát nem csak gazdaságilag, infrastrukturálisan, hanem demográfiailag is erősödött a helység helyzete.
Ebben az időszakban épültek sorra a tehetős földbirtokosok kastélyai, kúriái is, a “sorbót” elnevezésű egymás mellé, sorban épült üzlethelyiségek is a fejlődés egyik jelét mutatták. Egészen 1886-ig, kereken 50 évig tartott ez a privilégium, amikor törvényi úton visszavonták a mezővárosi címeket.
Szikes tavak borították a települést a 19. század végéig, majd termőföld reményében ezeket a tavakat lecsapolták. Körülbelül száz évet ugorva, 1992-ben Újfehértó városi címet kapott ismét. A Nyíregyháza és Debrecen közé ékelt újdonsült város, az urbanizáció előnyeit kihasználva, többnyire változatlanul; falusias küllemmel folytatta útját a 21. század felé.
A kétezres évek beköszöntével azonban egyre nagyobb volumenű fejlődések történtek a településen: 2010-től a Szegedi Károly Sport- és Szabadidőközpont épületének, illetve ugyanezen év áprilisától pedig a Thermárium Városi Tanuszoda és Tornacsarnoknak ad otthont a város, majd 2021. december végén megnyílt Magyarország első Honvédelmi Sportközpontja – amiről mi is írtunk. (Képek: ujfeherto.hu, Szegedi Károly Sport- és Szabadidőközpont Facebook oldala, prezi.com/Thermárium Városi Tanuszoda és Tornacsarnok)
A város elhelyezkedéséhez mérten használja ki területi adottságait, amelyből hírneve is származik. A magyar kuriózumként elhíresült párlat egyik formája, a neves és eredetvédett újfehértói fürtös meggypálinka az újfehértóiak büszkesége. A gyümölcsről – a fürtös meggyről, amelyről már mi is írtunk – kapta becenevét is a helység; „Fürtösváros”-nak keresztelték. Jelentős gyümölcsfa-fajtagyűjteménnyel, pontosabban Közép-Európa legnagyobb almafa-génbankjával rendelkezik a település. (Képek: Pexels.com, meggyinfo.hu)
Az egyre jobban gyarapodó település a várossá válása óta rengeteg fejlődésen ment keresztül, amely megmutatkozik mind az infrastruktúrában, mind az architektúrában is. Az alábbi néhány kép a korai 20. századból bemutatja a város akkori arculatát.
Újfehértó, Kaszinó (mai Zsindelyes – Ház) régen és most:
Újfehértó, régi Guttman nyomda épülete:
Újfehértó, Gencsy kastély (Irinyi kastély) régen és most:
Újfehértó, A Szentimrey család kúriája régen:
Újfehértó, csendőrlaktanya és a levente otthon régen:
Újfehértó, Római Katolikus templom régen és most:
Újfehértó, panorámaképe régen és most:
Újfehértó, posta régen és most:
Újfehértó, egylovas könnyű bérkocsi (konflis) régen:
Újfehértó, Görög Katolikus templom külseje és belseje régen:
Hozzászólások