Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából megkezdődött a Csokonai Színházban a MagdaFeszt elnevezésű, az írónő életművéből készült színpadi adaptációkat vagy az életmű inspirálta produkciókat bemutató, több mint egy hetes fesztivál. A programsorozat azonban nemcsak az idei ősz kulturális életét pezsdíti fel a cívisvárosban: a rendezvénynek hagyományteremtő célja is van. Az elkövetkezendő évadokban a Nemzetközi Magdaléna-projekthez kapcsolódva olyan női alkotókat kíván majd a fesztivál a középpontjába állítani, akik szintén egyedülállót alkottak, ám alkotásaikkal mindeddig kevésbé kaptak teret a színház világában.
Az idei eseménysorozat azonban egyértelműen a debreceni írónő körül forog: ezt a törekvést tükrözte a fesztivált megnyitó kiállítás is, amely a debreceni ajtók ábrázolását tekinti kiindulópontjának Azokat az ajtókat, amelyek Szabó Magdát is inspirálták, s amelyek szimbolikus jelentőségére gyakorlatilag minden alkotásában, de különösen Az ajtó című regényében mutatott rá. A Tisztuló horizont elnevezésű, álló- és mozgókép-installációk képezte kiállítást a színház nézőtéri büféjében Kubik Anna színművésznő nyitotta meg hétfőn este 18 órai kezdettel. Köszöntőjében, melynek az Ajtók és kapuk címet adta, a „bejáratok” konkrét és átvitt értelmét egyaránt taglalta. Felidézte élete legszebb, leginspirálóbb kapuit, például Jeruzsálem nyolc kapuját, vagy Debrecenbe kerülvén azt a számára nagyon fontos eseményt, amikor megkapta a Nagytemplom ajtajának kilincsét ábrázoló képet. Ám a konkrét élményeknél talán még meghatározóbbnak tartja, hogy az élet minden fontos eseménye leírható egy kapun való átlépéssel is: kapuja van az életnek, a halálnak, a felnőtt létnek, de kapuzárási pánikról beszélünk az öregkor előtt bekövetkező lelkiállapotnál is.
Miután a művésznő a kiállítás képzeletbeli kapuját a szavaival megnyitotta, következhettek azok a mozgókép-installációk, amelyeken természetesen nem mást, mint Szabó Magdát láthattuk nyilatkozni, aki a felvételeken hol Törőcsik Mari előtt, hol Vámos Miklós előtt vallott debreceniségéről, a műveiről, a férjéhez való viszonyáról.
A MagdaFeszt útjára indulását és első napját természetesen nem lehetett volna méltóbb módon, mint egy Csokonai Színházban készült ősbemutatóval ünnepelni. A Szabó Magda rádiójátékából készült A hallei kirurgus című opera bemutatója előtt azonban Ráckevei Anna hivatalosan is megnyitotta a fesztivált. Mégpedig annak a személyes emlékének az elmesélésével, amely nélkül – állítja – most nem állhatna előttünk itt, Debrecenben, színházat igazgató színművészként. A Szabó Magdával való egyetlen személyes találkozásába avatta be a közönséget, amikor az írónő meglátogatta őket a Madách Színházban a Béla király próbáján. Ráckevei Anna ekkor harmadéves volt a Színművészeti Főiskolán. S játékát látva az írónő közölte vele: ő – lévén, hogy boszorkány, és belelát az emberekbe – tudja, érzi, hogy Ráckevei Anna előtt nagyon szép és sikeres pálya áll.
Ami azóta be is igazolódott – tehetjük hozzá –, ám a fesztiválindító este folyamán olyasvalaki is vendége volt a színháznak, akiről szintén elmondható: gyönyörű színművészi pályával rendelkezik/rendelkezett, örökös tagként még mindig a Csokonai Színházhoz tartozva. Ő pedig nem más, mint Bán Elemér, aki – Szabó Magda születésnapjával gyakorlatilag egyidőben – szintén ezen a héten ünnepli a századik születésnapját. Bán Elemért, aki aktív pályafutása idején az opera, az operett, a dráma valamint a vígjáték műfajában is képviseltette magát, a színház részéről Ráckevei Anna köszöntötte, egy, a színművész fiatalkori szerepét ábrázoló fénykép átnyújtásával, a város részéről pedig az a Komolay Szabolcs alpolgármester, aki szintén szólt pár szót a fesztivál egészével kapcsolatban is. Felszólalásában hangsúlyozta: a város vezetése bízik benne, hogy a most útjára indított fesztivál legalább olyan sikeres lesz, mint az idén 12. alkalommal megrendezendő DESZKA Fesztivál. Abban a városban, ahol azt, hogy a nők mire képesek, mekkora erejük van – akár az életben, akár a művészetben – Szabó Magda tudta a legjobban.
A köszöntő beszédek után pedig elkezdődött a Gemza Péter rendezte, Szüts Apor hangszerelte modern opera, amely Georg Friedrich Händel gyermekkorának fontos epizódjait dolgozza fel, majd ezt követően, egy rövid szünet után a nézők Händel pasztorál-operáját, az Acis és Galateát is meghallgathatták.
A fesztivál október 3-án amellett, hogy ismét programjára tűzi A hallei kirurgust a nagyszínpadon, a George Sand életét feldolgozó Ha álom az élet című produkcióval folytatódik a Horváth Árpád Stúdiószínházban.
Gyürky Katalin
Hozzászólások