Kitüntetéseket adott át Constantin Toma, a Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) polgármestere pénteken azoknak, akik június 6-án a magyarok élő láncát megkerülve elsőkként jutottak be az úzvölgyi katonatemetőbe, és annak az ortodox papnak is, aki az erőszakos temetőfoglalás után felszentelte a román hősök parcelláját.
Pénteken, a román hadsereg napja alkalmából ugyanazok a nacionalista szervezetek tartottak megemlékezést az úzvölgyi katonatemetőben, amelyek június 6-án felvonultak a környék katonatemetőinél, és erőszakkal behatoltak a magyarok által élő lánccal védett úzvölgyi katonatemetőbe. A pénteki megemlékezés azonban már kizárólag az úzvölgyi katonatemetőre korlátozódott.
Az Agerpres hírügynökség 600-ra becsülte a résztvevők számát, akik közül többen népviseletben, román zászlókat lobogtatva vagy fáklyával a kezükben vonultak be a temetőbe.
Az MTI a Székelyhon.ro portál helyszínen tartózkodó tudósítójától megtudta: a pénteki megemlékezés himnuszénekléssel kezdődött, majd ortodox gyászszertartással folytatódott. Ezt követően felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik – a szervezők véleménye szerint – az úzvölgyi katonatemetőben nyugszanak. Minden név elhangzása után a tömeg jelennel felelt.
A rendezvény ünnepi szónoka Constantin Toma polgármester volt, aki megemlítette: az általa vezetett önkormányzat nem nézhette tétlenül mindazt, ami a temetőben az utóbbi ötven évben történt. A polgármester helyesnek tartotta, hogy szimbolikus kereszteket állítottak a temetőben azoknak, akik védték ezt a területet.
A polgármester "Úzvölgye fiai" kitüntetést adott át azoknak, akik június 6-án elsőkként hatoltak be a katonatemetőbe, és felszentelték a román parcellát, és a kelta keresztes emlékművet. Kitüntetést vehetett át az a 14 éves fiú, aki elsőként jutott a temetőbe, és a második világháborúban elesett magyar katonáknak emléket állító kőtömb tetejére felmászva lengette perceken át a román zászlót, valamint az az ortodox pap is, aki a felszentelési ceremóniát vezette.
Darmanesti önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott, és a magyar közösség magyar temetőként tartott számon. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvögyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a sírját korábban ott feltételezték, és a Hargita és Bákó megye határán, vitatott területen fekvő temetőben a tárca szerint 11 román katona nyugszik. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadseregben szolgált.
(MTI)
Hozzászólások