A doktori képzés kétéves képzési szakaszból és kétéves doktorjelölti szakaszból állna, és emelkedhet a doktori ösztöndíj összege – a többi között ezt tartalmazza a nemzeti felsőoktatási törvény doktori képzéssel összefüggő módosítása, amelynek tervezetét a kormany.hu oldalon tették közzé.
A kabinet által még nem tárgyalt, október 1-jéig véleményezhető javaslat szerint komplex vizsga után lehetne a doktorjelölti jogviszonyba felvételt nyerni.
A doktorjelölti jogviszony megszűnne a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított három éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. Ezt a határidőt különös méltányolást érdemlő esetben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbíthatnák.
A képzési idő mellett módosulhat a doktori ösztöndíj mértéke is. Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban elmondta: a doktoranduszok európai viszonylatban is alacsony, valamivel több mint 100 ezer forintos havi ösztöndíját az első két évre vonatkozóan 50 százalékkal, a következő kettőben az eredeti összeg kétszeresére emelnék.
Rögzítenék, hogy a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása a képzés első négy félévében 1,8 millió forint lenne évente, a fokozatszerzési eljárás támogatott ideje alatt 2,4 millió forint, míg a doktori képzés során sikeres fokozatszerzés esetén egyszeri 400 ezer forint.
A felsőoktatási intézménynek folyósított képzési támogatás összegét a fokozatszerzési eljárás idejére nyújtott támogatás összegének felével csökkenthetnék, ha a doktorjelölt nem szerez fokozatot.
Az intézkedés költségvetési hatása 4,6 milliárd forint, és az a vonatkozó hatástanulmány szerint 27 felsőoktatási intézményben mintegy ötezer hallgatót érint. A változtatásokat, ha ebben a formában elfogadják, a 2016/2017. tanév első félévében doktorandusz jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.
A javaslat kitér arra is, hogy az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben, meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit. A tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.
A kormany.hu oldalon közzétették a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet módosításának tervezetét is.
A javaslat szerint a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a pótlékalap-minimum 300 százaléka lenne. Egy adott szervezeti egységben a vezető megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótléka a pótlékalap-minimum 200 százalékát, míg a helyettes megbízással rendelkező közalkalmazotté annak 150 százalékát tenné ki.
Rögzítenék, hogy a felsőoktatási intézményben milyen, az oktatói és kutatói munkát segítő és egyéb munkakörök létesíthetők, és ezek milyen fizetési kategóriákba sorolhatók.
Mestertanár munkakörbe lehetne átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező, adjunktusi munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti, illetve gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében előírt sajátos mestertanári követelményeknek.
Ügyvivő-szakértő munkakörbe kellene besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (különösen a kancellárt, a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, a felsőfokú végzettséggel rendelkező tanügyigazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban.
A gazdasági szervezet vezetőjének – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – felsőfokú végzettséggel és szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel kellene rendelkeznie.
Tanszéki mérnök munkakörbe sorolnák be azt a felsőfokú végzettséggel és természettudományos vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételei (labor, műhely, hardver, szoftver) megteremtésében, fejlesztésében.
A javaslat kitér arra is, hogy nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony azzal, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság adott felsőoktatási intézményt érintő döntése meghozatalában részt vett.
A rendelet 2016. július 1-jén léphet hatályba.
(MTI)
Hozzászólások