A Woyczek, avagy a szédület karcolata című előadást 1994-ben mutatták be először a Théatre National de Bretagne-ban, Franciaországban. Később elnyerte a közönségdíjat a 32. BITEF Fesztiválon (1998) Belgrádban, és a legjobb külföldi előadásnak járó Arany Maszk-díjat (2002) Moszkvában. Már több mint 200 alkalommal játszották világszerte.
Büchner Woyzeck című drámájának szabad adaptációját a JEL Színház előadásában, a Billentyűk – Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban című kiállítás finisszázsaként láthatja a debreceni közönség a MODEM 2. emeleti kiállítóterében 2018. február 25-én (vasárnap) 18 órától.
Kezdetben volt a gyilkosság, amikor Káin megölte Ábelt, majd következett sorjában a többi eset, köztük az, amikor 1824-ben egy Woyzeck nevű lipcsei borbélylegény féltékenységből megölte kedvesét. Majd következett a bűnös kivégzése, amelyből egy újságcikk is született. A bíróság nem vette figyelembe a gyilkos beszámíthatatlanságát, ami szóbeszéd tárgyává tette a történteket, és egyszeriben mítosszá változtatta az ügyet. Ebből a mítoszból és az újságcikkből írta drámáját négy különféle változatban Georg Büchner, aki ezeket feltehetőleg vázlatnak szánta, és egy egységes, zárt drámai művé kívánta alakítani, ám a sors ezt nem tette lehetővé. Mindenesetre a mítosz, valamint a fennmaradt Büchner-szövegek, amelyeket éppen töredékessége miatt a modern dráma egyik jelentős előfutáraként szokás meghatározni manapság, a XX. században számos színpadi és filmes adaptáció tárgyává váltak. Nagy Józsefék előadásában, noha a mítoszt és az irodalmi anyagot tekintették kiindulópontjuknak, egyetlen szó sem hangzik el, vagyis az előadás a szöveget képekké, illetve képek folyamatává, akciókká alakította.
Bicikliversenyről Büchner nem ír, ám drámájában több oldalról bemutatja azt az értelmetlen és kilátástalan küzdelmet, amelyet az előadásban az előre nem mozduló kerékpárok tekerése érzékeltet. Az alma belsejében vacsora közben véletlenül megtalált gyűrű sem a drámaíró ötlete. Az előadás hősei e gyűrűből jönnek rá arra, hogy Marie megcsalta a főhőst. A megcsalatás felismerése viszont az előadásban is ugyanolyan hangsúlyos és drámai, mint az irodalmi változatban. (Biciklis kép) – írja Várszegi Tibor.
Szereplők:
Bicskei István, Döbrei Dénes, Francia Gyula, Gemza Péter, Mercs János, Nagy József, Varga Henrietta
Zene: Rácz Aladár
Díszlet és jelmez: Nagy József
Díszletkivitelezés: Dobó László
Jelmezkivitelezés: Aleksandra Pešić
Rendező-koreográfus: Nagy József
Hozzászólások