Babits László György már több alkalommal tudosított nekünk az elmúlt napokban akár határmenti helyzetekről, akár debreceni eseményekről. Tegnap, március 5-én Záhonyban járt. Fotókkal és szövegesen is beszámol a látottakról és tapasztaltakról.
A záhonyi határátkelőnél a vártnál nagyobb felkészültség várt. Meleg étel és melegedőhely úgy tűnt, hogy volt elég. A Magyar Református Szeretetszolgálat nagy erőkkel van a helyszínen, sok önkéntesekkel. A határon dolgozó magyar rendőrök segítőkészek, barátságosak, segítenek pakolni és tudnak angolul, ami nagy segítség.
A határon viszont nehézséget okoz, hogy a vonatról két irányba terelik az embereket,: akinek vannak okmányai, azokat beviszik a váróterembe, akinek lejártak vagy nincsennek, őket elkülönítik. Az elkülönített teremben kapnak egy karszalagot, tesztet csinálnak rajtuk, majd elviszik őket egy befogadóállomásra, hogy kapjak ideiglenes okmányokat, ételt, italt. Ott is tudnak aludni. Másnap reggel visszaviszik őket az állomásra.
A legnehezebb ezt az időt áthidalni a beérkezőknek, mivel, ha a családból egy főnek nincsen papírja, csak azt az egy főt viszik el, a többiek meg ott maradnak és várnak rá. Szerencsére a helyi középiskolában alvóhelyek alakítottak ki erre az esetre, így nagy mennyiségben egy-egy éjszakára tudnak helyet biztosítani a határon átkelőknek. A Magyar Református Szeretetszolgálat egyetemistákat toboroz tolmácsolásra, hogy segítsék a MÁV munkatársait a jegyek kiadásában, valamint a rendőrök munkáját. Természetesen ukrán tolmácsra így is folyamatosan szükség van. Ezen a linken lehet jelentkezni önkéntes munkára.