A kertek, parkok lucfenyőinek pusztulását mérték fel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatói. Munkájukhoz a lakosság segítségét kérték: kérdőíveket küldtek ki az ország összes településére, és adatokat gyűjtöttek a magánkertekben és közterületeken elpusztult fenyőfákról. Eredményeiket nemrégiben tették közzé az International Journal of Biometeorology tudományos folyóiratban.
A Magyarországon vitatottan őshonos lucfenyő pusztulását magyarázhatnánk egyszerűen azzal, hogy hazánk e fafaj számára nem ideális élőhely, természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő. Azonban az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültettek és neveltek lucfenyőket az ország minden táján, beleértve az Alföldet is. Sokan a karácsonyra vásárolt gyökeres csemetékből neveltek fákat. Az utóbbi években azonban szemtanúi lehettünk a gyakran tekintélyes méretű fenyőfák látványos pusztulásának. A beérkezett lakossági válaszokból kiderült, hogy ez a kérdés sokakat foglalkoztat.
De hogyan került ez a téma az Atommagkutató Intézet asztalára? Az alapító igazgató, Szalay Sándor professzor már 1954-től az intézet interdiszciplináris működését szorgalmazta. Az atommagfizika és a fizika hagyományos területei mellett olyan határterületi kutatások is helyet kaptak, amelyek művelését lehetővé tették az intézet szellemi és eszközbeli erőforrásai. Szalay Sándor maga is példát mutatott erre, amikor kimutatta a huminsavak szerepét a mecseki uránelőfordulás kialakulásában. Az intézet megalapítása óta folyik a környezet múltbéli és jelenkori változásainak kutatása, amely hagyományt az ATOMKI Környezetkutató Központja viszi tovább.
A sokak számára karácsonyfaként ismert lucfenyő (tudományos nevén Picea abies) elterjedésének változása érzékenyen jelzi a klímatörténeti eseményeket. Az ATOMKI kutatói a tavak és lápok üledékében vizsgálják a lucfenyő maradványait annak megállapítására, hogy a faj elterjedési területe hogyan változott a lehűlések és felmelegedések idején.
A kutatók figyelmét felkeltette, hogy 2023-ban ugrásszerűen megnőtt az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Hogy képet kapjanak a pusztulás mértékéről, kérdőívet küldtek szét az ország településeire 2024 januárjában. A lakosság együttműködése felülmúlta a várakozást. Ezernél is több válasz érkezett. Pusztulást 269 településről jeleztek. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint 4000 fenyőfát regisztráltak, amelyeknek csaknem 60%-a halt el 2023-ban.
Az adatokat térképen ábrázolták, és a kapott mintázatot összevetették az elmúlt évek időjárási változásait mutató térképekkel. Statisztikai eszközökkel végzett gondos elemzéssel azt kapták, hogy azokon a területeken kiugró mértékű a pusztulás, ahol jelentős volt a megelőző évek nyári középhőmérsékletének emelkedése, továbbá az éves csapadékmennyiség csökkenése.
A szárazság gyors vízvesztést okozott. Ha ez az állapot hosszú ideig fennáll, a fa kevesebb gyantát tud termelni. Kedvező körülmények között a gyanta sebgyógyító és fertőzésgátló védelemként bőséggel képződik a fenyőfélékben. Szárazság hatására megszakad a fákban a jótékony gyantaoszlop, csökken a gombákkal és egyéb kártevőkkel szembeni ellenállóképesség.
A fák elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának köszönhető. Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni. Bár hazánkban ültetett növényként van jelen, ez a jelenség a klímaváltozás egyik indikátora.
Sokan úgy tekintenek a klímamodellekre, mint valami távoli és bizonytalan előrejelzésre. A Regionális Kutatások Intézete a HungaroMet adataira támaszkodva elkészítette Magyarország éves átlaghőmérsékletének az évszázad végére várható alakulását. A luc pusztulásának mintázata nagyon hasonlít arra, amit a Regionális Kutatások Intézete jósol. Mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat.
A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence is – első ránézésre védett helyeknek tűnnek, valójában különösen ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A közönséges lucfenyő csak egy az érintett fajok közül, de jól példázza, hogyan változnak meg a növénytermesztés ökológiai feltételei.
Forrás: ATOMKI
Hozzászólások