A zsúfoltság és a túlterhelés veszélyeire figyelmeztetnek a szülők a bölcsődékben – az ágazat aktuális kérdéseit elemezték a Debreceni Egyetemen.
Hogyan látják a szülők a bölcsődei nevelést? Erre derült fény abban a kutatásban, melyet a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar két oktatója, Pálfi Sándor és Molnár Balázs készített. A vizsgálatot öt megye véletlenszerűen kiválasztott bölcsődéiben végezték el a megyeszékhelyektől az egészen kis településekig, több mint száz szülőt megkérdezve.
– A felmérésből kiderült, hogy a szülők értékelik a nevelők szakmai felkészültségét, úgy látják, jól ismerik a gyerekek egyéni sajátosságait, a differenciálás azonban kevésbé jelenik meg a gyakorlatban. Az elvált szülők a legelégedettebbek a bölcsődével, mert valószínűleg jobban értékelik a segítséget, amit a bölcsődétől kapnak. Meghatározó értékként emelik ki a szülők a bölcsődei nevelésben a családcentrikusságot, és jellemzően szigorúbban ítélik meg a kapcsolattartási formákat a nagyvárosban élők – foglalta össze a felmérés tapasztalatait Pálfi Sándor tanszékvezető főiskolai tanár.
A szülők több javaslatokat is tettek arra, hogyan működhetnének jobban a bölcsődék, melyben elsőként a tárgyi feltételek javítását, a zsúfoltság megszüntetését (kevesebb gyerek jusson egy gondozóra), és a működési rend (például nyitva tartás) átalakítását emelték ki. A vizsgálat eredményei alapján egy személyre szabható kisgyermeknevelési modellt dolgoznak ki a szakemberek. A hajdúböszörményi kar az ehhez hasonló tudományos munkával is az intézmény stratégiai céljainak megvalósítását segíti.
– A Debreceni Egyetem kiemelt fókuszterülete az egészségipar, az életminőség javítása, melyben az intézmény minden kara fontos szerepet lát el. A Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar az óvodapedagógiai képzés minőségének emelésével, a gyógypedagógiai képzés beindításával, valamint a romák beilleszkedését segítő oktatásán keresztül veszi ki a részt ebben a munkában. A beregszászi főiskolára tervezett kihelyezett képzésünk elindítása kapcsán pedig az oktatói gárda kialakításában nyújt segítséget a kar – hangsúlyozta Jávor András rektorhelyettes a GYFK második alkalommal megrendezett Kisgyermeknevelők Szimpóziumán.
A pénteki tanácskozásra csaknem százötven résztvevő érkezett főként a keleti régióból. A rendezvény népszerűségét a téma adta: a kisgyereknevelői életpályamodell.
– A kormány idén januártól terjesztette ki a pedagógus életpályamodellt a diplomás bölcsődei szakemberekre. A legtöbb nevelő (több mint 80 százalék) azonban csak OKJ-s bizonyítvánnyal, vagy felsőfokú szakképesítéssel végzi munkáját, hiszen a felsőoktatási alapképzés (BA) szintű képzés beindulásától alig 10 év telt el. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a témával részletesen foglalkozzunk ezen a konferencián – tájékoztatott Szerepi Sándor főiskolai docens, a szimpózium szervezője.
A konferencián a hajdúböszörményi kar oktatóin túl több felsőoktatási intézmény és szakmai szervezet képviselője tartott előadást a témában. A plenáris üléseket követően kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a legégetőbb problémákat. A tapasztalatokat felhasználva a képzőintézményekkel közösen szeretnének később javaslatokat megfogalmazni a döntéshozók felé.
Az eseményről készült további képek a fotóalbumban elérhetők.
Hozzászólások