Ítéletet hirdetett a Debreceni Törvényszék.
A Debreceni Törvényszék bűnösnek mondta ki H. Nándor elsőrendű és M. András másodrendű vádlottakat társtettesként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében, ezért a vádlottakat 6- 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés büntetés végrehajtását mindkét vádlott vonatkozásában 2 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottakat a bíróság ugyanakkor előzetes mentesítésben részesítette.
A törvényszék a vádirati tényállástól részben eltérő történeti tényállást állapított meg. E szerint a vádlottak egy gázszolgáltató cég alkalmazásában álltak, az I.r. vádlott ellenőrzési szerelőként, a II.r. vádlott ellenőrzési szerelő segítőként dolgozott, mindketten jogosultak voltak helyszíni intézkedések önálló megtételére. Szabálytalan gázvételezésre utaló körülmények esetén kötelességük volt leszerelni a gázórát, dobozba zárni és szakértői vizsgálatot indítani.
K. albérlő 2012. január elején költözött albérlőként egy debreceni családi házba. A gázszolgáltatónál fennálló tartozás miatt a cég fogyasztásmérő kikapcsolása céljából két dolgozót küldött az albérlő által lakott ingatlanba. Az albérlő a tulajdonossal történt megállapodás és meghatalmazás alapján eljárt a gázszolgáltatónál, s a tartozás megfizetésére május elejéig kapott határidőt, ezt azonban elmulasztotta, így a szolgáltató a fogyasztásmérő kikapcsolása céljából két szerelőt küldött, azonban a házba nem tudtak bejutni, mivel az albérlő nem engedte be őket. Pár nap múlva az albérlő az elmaradt díjat csekken befizette.
Ilyen előzmények után 2012. május 23-án a vádlottakat a szolgáltató a helyszínre küldte azzal a feladattal, hogy ellenőrizzék az udvarban álló gázmérőt. A vádlottak az ellenőrzés során megállapították, hogy a gázmérő plombái sértetlenek, a nyomásszabályozó is sértetlen, csak az óra számlálója feletti műanyagból hiányzott egy kis darab, melyet valószínűsíthetően a szekrény levétele okozhatott. Mivel a vádlottak ellenőrzése nem erősítette meg, hogy szabálytalan gázelvezetés történt volna, munkalapot töltöttek ki, s a gázmérőt visszaszerelték. A munkautalványt aláíratták az albérlővel, s vele beszélgetésbe elegyedtek. Az albérlő elmondta nekik, hogy a tulajdonossal folyamatos pénzügyi vitái vannak, melyek között szerepelt a gázszolgáltatóval szemben fennálló tartozás is. Felvetette, hogy az ingatlan tulajdonosától 50.000 forintot fog kérni, arra hivatkozva, hogy ennyivel intézte el azt, hogy a sérült órát ne vigyék el. Az ajánlatot a vádlottak helyeselték, az albérlő a másodrendű vádlottnak megadta a telefonszámát, akivel a beszélgetés során abban is megállapodtak, hogy lányának hosztesz munkát biztosít, melyhez szüksége lesz egy iskola látogatási igazolásra.
A vádlottak és az albérlő abban állapodtak meg, hogy utóbbi beszél a tulajdonossal, a másodrendű vádlott pedig megszerzi a kért igazolást, s egy telefonon előzetesen megbeszélt időpontban találkoznak. Az albérlő 2012. május 30. napján a nyomozó hatóságnál feljelentést tett. A másodrendű vádlott és az albérlő többszöri telefonos egyeztetés követően a találkozót május 31. napjára beszélte meg. A feljelentést követően az albérlő a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátott 5 db tízezer forintos bankjegyet, melyeket lefotóztak, s rögzítették sorozatszámukat. 2012. május 31-én a vádlottak megjelentek a családi háznál, ahol a másodrendű vádlott az igazolást átadta az albérlőnek, akitől átvett 50.000 forintot, ezalatt az elsőrendű vádlott a szolgálati gépkocsiban várakozott. Miután a másodrendű vádlott beült a kocsiba, közölte az elsőrendű vádlottal, hogy pénzt kaptak, s hogy feleznek. A nyomozó hatóság a helyszíntől 100 méterre intézkedés alá vonták a vádlottakat, s a gépkocsi jobb oldali ülése alatt megtalálták az 50.00 forintot.
Dr. Mocsáry Eszter tanácselnök az ítélet szóbeli indokolásában elmondta: a feljelentő magatartása és szándéka egyértelműen arra irányult, hogy a vádlottakat megleckéztesse. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottak a gázóra ellenőrzése során szabályosan jártak el, ezért nem állapítható meg kötelességszegés. A büntetés kiszabásakor a törvényszék súlyosító körülményként értékelte a társtettesi elkövetést, illetve a hasonló bűncselekmények elszaporodottságát, míg enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottak büntetlen előéletét, az időmúlást és az alkalomszerű elkövetést, a másodrendű vádlott esetében továbbá azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Az előzetes mentesítésre a vádlottak eddigi kifogástalan életvitele, a cselekmény társadalomra veszélyességének foka miatt találta érdemesnek a vádlottakat a bíróság. Mindketten munkaképes állampolgárok, s erkölcsi bizonyítvány hiányában körülményeik tovább nehezülnének.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész fellebbezést jelentett be téves minősítés és a büntetés lényeges súlyosításáért, a vádlottak és védőik pedig felmentésért.
Hozzászólások