Bravúros, fülbemászó melódiák, igazi komolyzenei slágerek adják a Kodály Filharmonikusok zenés utazásának német nyelvterületet felölelő programját. Bach, Mozart és Brahms legismertebb darabjait élvezhetik a műsorban a koncertlátogatók.
A h-moll szvit, a C-dúr fuvola-hárfaverseny, vagy a III. szimfónia melódiáit minden bizonnyal nemcsak a vájtfülűek ismerik. A Mozart-versenyműben ráadásul két, korban egymástól távol álló muzsikus izgalmas találkozásának is fültanúi lehetünk, a már több zenészgenerációt kinevelő, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas fuvolaművész, Matuz István együtt játszik majd a fiatal muzsikus-korosztály egyik kimagasló tudású hárfásával, Bábel Klárával. A bravúrosnak ígérkező hangversenyprogram karmestere a kitűnő luxemburgi dirigens, Jeanpierre Faber lesz.
A szórakoztató muzsikának számító zenekari szvitek igen népszerű hangszeres műfajnak számítottak a barokk zeneszerzők körében, így Johann Sebastian Bach is több ilyen darabot írt. A szvit, ahogyan az eredeti francia elnevezés (suite) is sugallja, több tánc-, illetve táncos jellegű darab sorozata. A hangversenyeken legtöbbször felhangzó, nyolc tételből álló h-moll szvit feltehetően 1721 táján íródott. A tánctételek közül kiemelkedik a záró Badinerie, amely ennek a népszerű darabnak legismertebb, leghatásosabb tétele. Ugyancsak a francia muzsika hatása fedezhető fel a koncerten elhangzó Mozart-darabban. A C-dúr versenymű fuvolára és hárfára 1778-ban, a szerző párizsi tartózkodása idején keletkezett. A háromtételes mű a könnyed és elegáns társasági muzsika egyik remek példája. Igen érdekes a zárótétel megoldása, ebben ismerjük meg azt a témát, amelyet évek múlva a Kis éji zene románcában fogalmazott meg végleges alakjában a zeneszerző.
A koncert második felében Johannes Brahms III., 1883-ban írott F-dúr szimfóniáját hallhatjuk. A négytételes darab különös szépségű, a heroikus jelleg mellett lírai, egyben rejtélyes zenemű. A kompozíció sajátossága a hangnem kérdése: „papíron” dúr hangnemű, összhatásában mégis moll jellegű, mert több és súlyosabb benne a moll karakter. További érdekesség, hogy a szimfónia valamennyi tétele halkan fejeződik be, ami a lírai jelleget hangsúlyozza, és a romantika korában egyedülálló megoldásnak számít. A mű titokzatossága igen eltérő értelmezéseket tesz lehetővé. Talán az is a rejtélyesség számlájára írható, hogy előszeretettel dolgozták fel később is ezt a zeneművet, dallamait használta például Frank Sinatra, Carlos Santana, vagy Serge Gainsbourg. Több filmben is szerepelt, köztük a Szereti ön Brahmsot? című, 1961-es romantikus francia-amerikai moziban, de dallama felbukkan a 2013-as, Daniel Radcliffe főszereplésével készült, Öld meg kedveseid című, Allen Ginsberg és a beat-nemzedék életét feldolgozó filmben is.
A koncert dirigense Jeanpierre Faber, luxemburgi karmester és zongorista. Tanulmányait Párizsban és Salzburgban folytatta. 1970 és 1990 között a Salzburg Fesztivál vezető konduktora volt. Korunk leghíresebb zenészeivel és karmestereivel dolgozott együtt. Az operajátszás egyik legnagyobb szakemberének tartják, Herbert von Karajan például ragaszkodott hozzá, hogy Jeanpierre Faber vezényelje Mozart operáit a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Karmesterként több mint ötven opera széles repertoárjával lépett fel Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban, Svájcban, Dániában, Lengyelországban, Törökországban és Magyarországon. Kamarazenei zongorapartnerként egész Európát, az USA-t, Kanadát és Japánt is bejárta. Jeanpierre Faber kamarazenét és opera-karmesterséget oktat a salzburgi Mozarteumban.
Német dallamok
2015. január 22. 19:30
Bartók terem
Műsor:
J.S. Bach: h-moll szvit BWV 1067
W.A. Mozart: C-dúr fuvola-hárfaverseny K.299/297c
J. Brahms: III. F-dúr szimfónia op.90
Közreműködik:
Matuz István – fuvola, Bábel Klára – hárfa
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Jeanpierre Faber
Hozzászólások