Korábban egy olyan váratlan találkozón vett részt a Magyarország miniszterelnöke és Matolcsy György jegybankelnök, amelyen kiderült, hogy az évekig 3 tonnás aranytartalékot most 94,5 tonnára emeli meg a magyar kormány.
Orbán Viktor az MNB által őrzött arany szemrevételezése után kijelentette -az egyébként evidens tényt-, hogy a pénz mindenkori értékét három tényező képezi: a kormány, a jegybank valamint az arany.
Egy állam számos módon realizálhat tartalékot annak okán, hogy a gazdasági működésének megalapozott tőkéje legyen. Befektetési célzattal akár bevásárolhat bizonyos stabil gazdasági háttérrel rendelkező országok állampapírjaiból is. A tartalékképzésnek azonban az egyik legjellemzőbb, hagyományos formája az aranytartalék megteremtése, melynek jellemző viselkedése szintén a monetáris politikához kötődik, ugyanis ha nő a pénzpiaci bizonytalanság, akkor a befektetők gyakorta a kézzelfogható, tartalékolható aranyba injektálják tőkéjüket.
De mi az oka a hirtelen jött, rekord léptékű felhalmozásnak?
Az aranytartalék érdemi leépítése a nyolcvanas évek végén kezdődött meg és 1992-ben zárult le, amikorra a korábbi 60 tonna feletti készlet mintegy 3 tonnára mérséklődött. Az ország aranytartaléka az elmúlt közel 25 évben stabilan alakult. A Magyar Nemzeti Bank az aranytartalék zömének eladásából származó, ellenértékként kapott devizát alapvetően biztonságos, likvid és magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette.
derül ki az MNB adatsorából.
Legutóbb a járvány első szakaszában emelte meg a kormány Magyarország aranykészletét. Akkor megtízszerezték az aranytartalékot, amely évekig csupán csekély 3 tonnát képezett. A kormány akkori lépése globális szinten nem számított egyedülállónak, hiszen számos állam cselekedett hasonlóan, ugyanis a gazdaság akkor lassuló intenzitást mutatott. Rosszkor jött a járvány is, hiszen az egy készülő recesszió idején robbant be, amely a lassuló tendenciát mutató piacgazdaságot hatványozottan visszavetette. Legutóbb a koronavírussal kapcsolatos intézkedések a nemzetközi gazdaságot jelentős mértékben, addig nem látott módon felbolygatták. Mondhatni szokatlan pánikhangulat uralkodott: a részvénypiacokról megindult egyfajta tömeges tőkekivonás, a részvényindexek mély zuhanásba kezdtek a tőzsdei alaphangulat pedig igen kaotikussá vált. Azonban a befektetők arany utáni kereslete megélénkült, hiszen a befektetési arany egyfajta biztosítékot jelent kritikus időkben.
Orbán Viktor a sajtóeseményen felidézte, hogy ekkor figyeltek fel a megváltozott aranypiacon uralkodó trendekre, és a külföldi jegybankok aranyvásárlási és tartalékolási politikájára is. Pénzügyi szakemberek perspektívái alapján akkor az az állásfoglalás született, hogy ugyan van elegendő pénz a piacon és hitel is elérhető, azonban az előrejelzések borúsak, így kizárólag erre a pénzügyi műveletre támaszkodni veszélyes.
Hozzászólások