A CBD-tartalmú termékek hazai piacának célzott ellenőrzése során a hatóság 15 terméket, valamint egy kannabisz tematikájú vendéglátóhely kínálatát vizsgálta. Az ellenőrzések középpontjában az élelmiszerként forgalmazott termékek CBD- és THC-tartalma, a laboratóriumi vizsgálati eredmények és a jelölések összhangja, valamint a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás jogszerűsége állt.
A vizsgált készítmények közül négy terméket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ értékelt, mivel azokat kozmetikai termékként jelentették be. A fennmaradó 12 termék élelmiszerként került vizsgálatra. Az ellenőrzések eredményei egyértelmű képet rajzoltak a piac jelenlegi helyzetéről, a vizsgált élelmiszerek egyike sem felelt meg maradéktalanul a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az ellenőrzés egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy számos CBD-tartalmú készítményt nem élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként hoztak forgalomba, hanem például aromaolajként, illóolajként, kozmetikai termékként, szájápoló olajként jelentek meg a kínálatban. Ezzel párhuzamosan azonban a csomagolás, a weboldalon elhelyezett tájékoztatás vagy az adagolási útmutató egyértelműen emberi fogyasztásra utalt.
Az ellenőrzés során olyan eset is előfordult, amikor a forgalmazó egy eredetileg nem élelmiszerként, hanem más felhasználási célra szánt terméket kommunikációjával és értékesítési gyakorlatával emberi fogyasztásra ajánlott. Az ilyen termékek esetében azonban nem igazolt, hogy megfelelnek az élelmiszerekre vonatkozó biztonsági követelményeknek, így különösen az összetételre, tisztaságra és az emberi fogyasztás során elvárt biztonságra vonatkozó előírásoknak. Egy nem élelmiszer céljára előállított készítmény lenyelése olyan kockázatokat is felvethet, mint például nem kívánt szennyezők jelenléte, irritáló vagy egyéb káros hatások, amelyekre a termék eredeti rendeltetéséből adódóan nem feltétlenül került sor kockázatértékelésre.
A vizsgált termékek közös jellemzője volt, hogy koncentrált kannabinoid-kivonatot tartalmaztak, továbbá egyes termékek szuperkritikus szén-dioxidos extrakcióval előállított kivonatok felhasználásával készültek. Az ilyen készítmények az Európai Uniós szabályozás alapján új élelmiszernek minősülnek, tehát csak a biztonságossági vizsgálatokat követő engedélyezés után forgalmazhatók jogszerűen. Mivel sem a koncentrált kannabinoidok, sem ezen előállítási technológia esetében nem igazolt a jelentős 1997. május 15. előtti uniós fogyasztási hagyomány, ezen termékek élelmiszerként, étrend-kiegészítőként történő forgalmazása alapvetően nem jogszerű. A hagyományos, hidegen sajtolt kendermagolaj jogszerűn felhasználható élelmiszer-összetevő, azonban természetes módon nem tartalmaz olyan mennyiségű CBD-t, mint a kenderlevélből, -virágzatból vagy -gyantából előállított kivonatok. A vizsgált termékek tájékoztatói ezt a lényeges különbséget jellemzően nem ismertették.
A laboratóriumi eredmények több esetben azt mutatták, hogy a termékek tényleges CBD-tartalma eltért a címkén feltüntetett értéktől. Előfordult, hogy a készítmény a jelöltnél lényegesen nagyobb, akár négyszeres mennyiségű CBD-t tartalmazott, egyes esetekben a mért koncentráció meghaladta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által kockázatértékelés során figyelembe vett beviteli tartományokat.
Ez nem csupán jelölési hiba. A fogyasztó a csomagoláson szereplő adatok alapján határozza meg az alkalmazott mennyiséget, ezért a tényleges és a feltüntetett hatóanyag-tartalom közötti jelentős eltérés kiszámíthatatlanná teheti a napi bevitelt.
Az EFSA szakértői 2022-ben arra a következtetésre jutottak, hogy a CBD élelmiszerként történő biztonságossága jelenleg nem állapítható meg. A rendelkezésre álló tudományos adatok alapján további vizsgálatok szükségesek többek között a májra, az endokrin rendszerre, a reproduktív funkciókra és az idegrendszerre gyakorolt hatások tisztázásához.
Az ellenőrzések során a termékek jelentős részében THC jelenlétét is kimutatták. Az élelmiszerként forgalmazott 8 termék esetében, tehát több mint a vizsgált termékek 70%-ában a koncentráció olyan mértékű volt, amely toxikológiai szempontból is aggályosnak tekinthető.
A vizsgálatok azt is feltárták, hogy egyes forgalmazók a „THC-mentes” megjelölést nem a fogyasztók egészségének védelmét szolgáló toxikológiai szempontok alapján alkalmazták, hanem az ipari kender termesztésére vonatkozó THC-határértékekhez igazították. Ezek a határértékek azonban nem alkalmasak annak igazolására, hogy egy készítmény fogyasztása élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatmentes.
Az online kommunikációra jellemző hiba, hogy a termékekhez kapcsolódóan az egészségre vonatkozó állítások mellett olyan közlések jelentek meg, amelyek betegségek megelőzésére, kezelésére vagy különböző tünetek enyhítésére utaló információkat tartalmaztak. Ezeket az állításokat sok esetben nem közvetlenül a termék leírásában, hanem különálló tájékoztató tartalomként – blogbejegyzésként, cikkek formájában – tették közzé, azonban a tartalom és a termék közötti kapcsolat a fogyasztók számára egyértelműen felismerhető volt.
A vizsgálatok során olyan kommunikációs gyakorlatokat is feltárt a hatóság, amelyek a készítményeket fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, szorongást enyhítő, alvást támogató vagy akár daganatos megbetegedésekhez kapcsolódó tüneteket enyhítő termékként mutatták be. Az ilyen tájékoztatás alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztókban a termék egészségügyi hatásával kapcsolatos, nem megalapozott elvárásokat alakítson ki, az elvárt hatás elérése céljából túlfogyasztásra ösztönöz.
Az ilyen kommunikáció túlmutat a termékek jogszerű bemutatásán, és olyan egészségügyi hatásokat sugall a fogyasztók számára, amelyekre vonatkozóan az adott készítmények esetében nem áll rendelkezésre igazolt, megfelelő tudományos háttér. Élelmiszerekkel kapcsolatban az ilyen állítások közlése ugyanakkor a vonatkozó jogszabályi előírások szerint is tiltott. Különösen aggályos, amikor egy élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként kínált terméket betegségekhez kapcsolódó problémák kezelésére ajánlanak, mivel ez a szükséges egészségügyi ellátás késleltetésének kockázatát is felvetheti, továbbá a hagyományos terápia elhagyására is ösztönözhet.
Több weboldalon úgynevezett CBD-kalkulátor is működött. A fogyasztóknak elegendő volt néhány személyes adatot, testsúlyt vagy akár egészségügyi problémát megadniuk, és a rendszer kezdő, középhaladó vagy haladó adagolási javaslatot adott. Emellett több termék esetében azt tanácsolták, hogy a kívánt hatás elmaradása esetén a fogyasztó fokozatosan növelje az adagot. Ez a gyakorlat nagyon kockázatos annak fényében, hogy a CBD biztonságos napi bevitele tudományosan jelenleg sem tekinthető tisztázottnak, ráadásul több vizsgált termék a címkén feltüntetettnél magasabb CBD-tartalommal rendelkezett.
A feltárt jogsértések alapján – élelmiszertermékek esetén – a hatóság megtiltotta a kifogásolt termékek forgalmazását, illetve elrendelte a forgalomból történő kivonásukat, valamint élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki, külföldi forgalmazó esetén tájékoztatta az illetékes hatóságokat. Az intézkedések célja a jogsértő gyakorlat megszüntetése és annak biztosítása volt, hogy a fogyasztók kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő termékekkel találkozhassanak a piacon.
A célzott ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a CBD-termékek piacán továbbra is jelentős eltérés lehet a marketingüzenetek, a termékek tényleges összetétele és a jogszabályi megfelelőség között. A laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott ellenőrzések ezért továbbra is kiemelt jelentőségűek a fogyasztók egészségének és gazdasági érdekeinek védelme szempontjából.
A hatóság következetesen fellép minden olyan termékkel és vállalkozással szemben, amely a fogyasztókat megtévesztő módon forgalmaz új élelmiszernek minősülő CBD-készítményeket, jogszabályba ütköző egészségre vonatkozó állításokat alkalmaz, vagy olyan összetételű termékeket hoz forgalomba, amelyek élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
Forrás: NKFH
Hozzászólások