A Debreceni Egyetemen rendezett 17. Magatartástudományi Napok témái a koronavírus-járvány mentális egészségre, a felsőoktatásra, illetve az egészségügyre gyakorolt hatásai és következményei. A csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián a négy hazai orvosképző intézmény magatartástudományi szakemberei vesznek részt.
A tanácskozást a Debreceni Egyetem (DE) Általános Orvostudományi Karának (ÁOK) Magatartástudományi Intézete szervezte, amelynek munkatársai az orvoslással és az egészségügyi ellátással kapcsolatos pszichológiai (orvosi pszichológia, magatartásorvostan), bölcseleti és társadalomtudományi tárgyakat (orvosi antropológia, bioetika, orvosi szociológia) tanítják az orvos- egészségtudományi szakok hallgatóinak, és ezeken a területeken végeznek kutatásokat.
A Magatartástudományi Napok csütörtöki megnyitóján Mátyus László, a DE ÁOK dékánja felidézte, hogy Molnár Péter professzor azért hozta létre az intézetet, mert felismerte, hogy az orvosképzésben szükség van olyan tárgyak oktatására és olyan készségek elsajátítására, amelyek emberközpontúvá teszik a gyógyítást.
A konferencia a hazai orvosképző egyetemeken működő magatartástudományi intézetek oktatóinak és doktorihallgatóinak kétévente megrendezett országos fóruma.
Idén a koronavírus-járvány mentális egészségre, a felsőoktatásra, illetve az egészségügyre gyakorolt hatásait és következményeit vitatják meg a résztvevők.
A konferencián megvitatjuk tapasztalatainkat a pandémia negatív és pozitív következményeiről, a felsőoktatásra, az egészségügyre és általában az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról, és áttekintjük, hogyan tudjuk a megélt kollektív tapasztalatokat hasznosítani. A pandémia nyomatékosította a személyes találkozások jelentőségét és azt, hogy a digitális forradalom eredményei nagyon jól használhatók, és kiegészítik a hagyományos oktatást a járvány elmúltával is
emelte ki Kósa Karolina egyetemi tanár, a DE ÁOK Magatartástudományi Intézet igazgatója.
A rendezvényen négy szekcióban tartanak előadásokat:
- mentális egészség
- humaniórák
- oktatás
- digitális alkalmazások az egészségügyben.
A kétnapos konferencián szó esik többek között arról, hogy a pandémiának milyen hatása volt az intenzív terápiás ellátásban dolgozók mentális egészségére, illetve a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra. Hangzanak el előadások a járvány következtében kialakult evészavarokról, az alvásra fordított időről, a klímaváltozástól való szorongástól és a mentális egészségi állapot összefüggéseiről, illetve a krónikus fáradtság szindróma felfogásának változásairól is.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – CzA
Hozzászólások